Költségvetés 2025: kiderült, mit tervez jövőre a kormány – itt vannak a fő számok a büdzséről

Bekövetkeztek a 2024-es költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – írta a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetéről hozott határozatában a Költségvetési Tanács (KT). A jövő évi büdzséjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter hétfő délelőtt nyújtja be ünnepélyes keretek között Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének.

A KT a véleményében úgy fogalmaz, hogy a törvénytervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák az egyet nem értés jelzését. Ugyanakkor kötelességüknek érzik, hogy felhívják a figyelmet több, a költségvetés tervezett céljainak elérését érintő kockázatra,

• mint az orosz–ukrán háború és az amiatt meghozott szankciók hatásai,
• az Európai Uniótól Magyarországnak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások elhúzódása
• és a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye is.

Költségvetés 2025: kiderült, mit tervez jövőre a kormány – itt vannak a fő számok a büdzséről

A költségvetési törvényjavaslat tervezete 2025-re a nemzetközi előrejelzések, valamint a KT részére elemzést készítő hazai intézmények 2,5–3,8 százalékos előrejelzési sávjának felső részén elhelyezkedő, 

Ehhez a prognózis szerint a háztartások fogyasztásának bővülése és a bruttó állóeszköz-felhalmozás – vagyis az új hozzáadott érték nem elfogyasztott, hanem befektetett hányada – újbóli emelkedése egyaránt hozzájárul. A tanács megítélése szerint a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt a már említett kockázatok övezik. 

A fogyasztás élénkülését stabil foglalkoztatás és az erőteljes reálbér-növekedés támogatja, ugyanakkor a lakosság továbbra is óvatos, amit a megemelkedett megtakarítási ráta is jelez. Jövőre enyhén, 0,1 százalékkal tovább nőhet a foglalkoztatottak száma, amit a versenyszféra táplál. Az előrejelzés szerint a feszes munkaerőpiacon fennmarad az évek óta magasan alakuló bérdinamika. Ezek alapján 

• 8,7 százalékkal emelkedhet a bruttó átlagkereset, ami 
• 5,3 százalékos nettó reálbér-növekedéssel párosul 2025-ben, és 
• 3,2 százalékos lesz az infláció.

A vásárolt fogyasztás folyó áron számolt értéke 7,8 százalékkal nő, így a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfa adóalapja érdemben emelkedhet.

Alacsonyabb kamatokkal számol a költségvetés

A KT továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. Ezzel szemben a költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű hiányát 2025-ben a GDP 3,7 százalékában határozza meg. A hazai jogszabályok átmenetileg megengedték a 3 százalék feletti hiány fenntartását, de az erre vonatkozó felfüggesztés véget ért, így a jelenlegi szabályrendszer jövőre 3 százalékos hiánykritériumot ír elő. A kormány azonban e szabály módosítását kezdeményezi, így azt az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatályba lépését megelőzően elfogadja. 

A tervezet alapján a költségvetési hiány idénre várható mértékéhez képesti csökkenését elsősorban a magas kamatkiadások mérséklődése okozza, ami az infláció mérséklődéséből adódik. A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadások a törvénytervezet szerint a 2024. évi 

amelyet elsősorban az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatra történő átárazódása okoz. Emellett a hiány csökkenését több adóintézkedés, valamint a kormány felügyelete alá tartozó költségvetési szervek összesen 350 milliárd forintos megtakarítási kötelezettsége segíti.

Reálisnak tartja a KT az államadósság-mutató tervezett csökkenését, amely a tervezet szerint a költségvetési törvényjavaslat szerint az idei év végére várható 73,2 százalékról 2025 végére 72,6 százalékra mérséklődik. A tanács ugyanakkor jelezte, hogy a jelenleg ismert körülmények alapján a 2024. évi adósságmutató magasabb lehet a törvényjavaslat tervezetében jelzettnél, ami a jövő évi csökkenést önmagában nem befolyásolja, azonban magasabb adósságpályát eredményez. 

E pálya szempontjából fokozódó kockázat, hogy a központi államadósság devizaaránya az utóbbi időszakban fokozatosan emelkedve megközelíti a 30 százalékos értéket, ezzel érdemben növelve az adósság árfolyam-érzékenységét. A tervezet szerint a 2025-ön túl kitűzött célok fokozatosan csökkenő hiány- és adósságpályát tartalmaznak. Ennek teljesülése esetén a kormányzati szektor hiánya 2026-ban már 2,9 százalékra mérséklődik, az államadósság GDP-arányos mértéke pedig a 2027-es év végére 70 százalék alá csökkenhet.

A tervezet egyébként 2024-re 0,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, amihez a már megismert első három negyedév adatai alapján az év utolsó három hónapjában a gazdasági tevékenység élénkülése szükséges negyedéves alapon. A prognózis megvalósulásának legfontosabb kritikus tényezője a külső konjunktúra, azon belül is az európai (főként a német) járműgyártási értékláncok teljesítményének alakulása.

Emelkedő adók és fogyasztás

A központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 2025-re 39 042,9 milliárd forint, amely az ideinél 802,5 milliárd forinttal több, míg a 2024-re várható teljesítésnél 2,7 százalékkal (összegében 1021,8 milliárd forinttal) nagyobb. 

A tervezési gyakorlat szerint a bevételi források legnagyobb hányadát az adó- és járulékbevételek képezik. A benyújtott adótörvény-módosítások szerint 2025-ben egyes adónemek esetében bevezetik az inflációkövető adóemelést. Eszerint a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-indexnek az előző év azonos időszakához viszonyított változásával emelkedik 

• a regisztrációs adó, 
• a gépjárműadó, 
• az átírási illeték, illetve 
• a jövedéki adó (üzemanyag és alkohol esetében).

Ebbe a körbe kerül 2026-tól a cégautóadó és a dohány jövedéki adója is.

A nagyobb bevételi csoportok közül például a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek előirányzata 3927,5 milliárd forint, amely 8,3 százalékkal (302,5 milliárd forinttal) haladja meg a 2024-es várható teljesítést. Ebben a körben a meghatározó súly hagyományosan a társasági adó  Ennek előirányzata 1285,5 milliárd forint, amely az idei évi várható teljesítéshez viszonyítva 19,4 százalékkal (összegében 208,5 milliárd forinttal) emelkedik. 

Csökken a pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata, 253,1 milliárd forintra az idén várható 294,5 milliárd forintról. A kisadózók tételes adójának előirányzata 66,7 milliárd forint, amely 0,4 milliárd forinttal kevesebb a 2024. évi várhatónál. Ennek hátterében az e csoportba tartozó vállalkozások számának várható mérsékelt csökkenése áll. Az energiaágazat befizetéseinek előirányzata 296,7 milliárd forint, 13,3 milliárd forinttal kevesebb a 2024-es várhatónál. 

Ezek mellett például a bányajáradék előirányzata 2025-ben 129 milliárd forint, amely 17,6 százalékkal meghaladja az idei értéket, ami részben a szabály módosulásából következik. Az útdíjak előirányzata 663 milliárd forint, ez pedig 7,1 százalékkal (44,1 milliárd forinttal) több az idei évben várhatónál. Ugyancsak nő a kiskereskedelmi adó előirányzata, az erre tervezett 295,3 milliárd forint, 11,7 százalékkal (30,9 milliárd forinttal) nagyobb az idei várható teljesítésnél.

Áfa, családok támogatása és rezsi

A fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata 10 952,5 milliárd forint, ez pedig 7,5 százalékkal (762 milliárd forinttal) több az idénre várhatónál. 

ez pedig 8,1 százalékkal (617,4 milliárd forinttal) haladja meg az idei várhatót. Ennek teljesülését támogatja a keresetek további 8,7 százalékos növekedése, és a háztartások 3,9 százalékos fogyasztásbővülése. 

A tervezet szerint az államháztartás központi alrendszerének összes – nem konszolidált – kiadási előirányzata 43 165,8 milliárd forint, a 2024. évi előirányzatnál 5,9 százalékkal, míg a 2024. évi varható teljesítésnél mindössze 0,8 százalékkal több.

A tervezet alapján 2025-ben is folytatódik a családok támogatása. A Rezsivédelmi Alap megszűnik 2025-től, így a lakossági rezsivédelem fenntartása az Energiaügyi Minisztérium fejezethez kerül, és a 2024. évi 917 milliárd forintos előirányzat után 880 milliárd forint a tervezett kiadás.