Jönnek az uniós hitelek

Az év végéig közel kétezermilliárd forintra nő a Ginop elérhető fejlesztési pénzeinek összege. Ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium fogalmaz, a fejlesztési keretbe foglaltak irányt mutatnak, hogy mikor mire lehet számítani, ugyanakkor a menetrend az év során több alkalommal is módosulhat, hisz a kormány folyamatosan a piaci igényekhez finomítja a konstrukciók tartalmát és azok keretösszegét. Rákossy Balázs, az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár azt közölte, hogy a közel 2000 milliárd forint a 2014–2020-as programozási időszakra szóló Ginop 2700 milliárd forintos teljes keretének 75 százaléka.

Az év során közel 50 új felhívás jelenik meg, közülük 38 vissza nem térítendő forrást tartalmaz. Újdonság, hogy 2016-ban a Ginop-energiaprioritás keretében is megjelenhet az első felhívás épületenergetikai fejlesztésekre. Több pályázat esetében megemelte a pénzügyi keretet a kormány. Így a Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című felhívás keretösszege 40 milliárd forinttal, 65-ről 105 milliárd forintra emelkedett. A Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című pályázatra a korábbi 40 milliárd forint helyett 60 milliárd forint van. A Támogatott beruházási hitel az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése című felhívás 10 milliárdos keretösszege pedig 35,6 milliárddal gyarapodott.

Idén végre a pénzügyi eszközökről szóló felhívások, valamint visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokat kombináló termékek is megjelennek. Ebben az évben közel 536 milliárd forint válik elérhetővé a Jeremie program folytatásának tekinthető „Ginop pénzügyi eszközök” elnevezésű prioritáson belül. Ebből 20 milliárd forint viszontgarancia, 91,1 milliárd kockázati tőke, 424,79 milliárd forint pedig különböző hitelek formájában juthat el a kedvezményezettekhez. A hitelekre és a vissza nem térítendő uniós támogatásokkal kombinált hitelekre márciustól kezdenek megjelenni a pályázatok. Az összes visszatérítendő hiteltermék a Magyar Fejlesztési Bank kezelése alatt van, s a majdan felálló több mint 400 MFB Ponton érhető el.

VG-szakértő: Fetter István, a CIB Bank kereskedelem-finanszírozási és EU-szolgáltatások vezetője

A tavalyi 2500 milliárd forint kifizetést követően a GDP-növekedés egyik, ha nem a legfontosabb motorjának tekinthető EU-s pénzek várható szintje rövid távon nem eshet jelentősen vissza, ellenkező esetben a fegyelmezett költségvetési politika nem lenne fenntartható. Ez az intézkedés is hozzájárul az eddig fiókban tartott, de már teljesen kidolgozott beruházási tervek minél előbbi megvalósulásához. Bankunknak a GfK-val együttműködésben elvégzett reprezentatív Stafétabot kutatása is ezt támasztotta alá – idén a cégek negyede tervez beruházást, míg a meglévő technológia fejlesztését 53 százalékuk irányozta elő. A beruházások halasztásának okairól kérdezve 33 százalékuk azt emelte ki, hogy kifogytak az anyagi erőforrásokból.