Káoszhoz vezethet az építkezési engedélyezés lazulása

Már január első munkanapján több építkezni szándékozó magánember kereste fel a székesfehérvári SHS Építő Kft.-t, felbuzdulva nemcsak az új lakások 5 százalékra csökkenő áfáján és az állami támogatások bővülésén, hanem az építési engedélyezési eljárás egyszerűsödésén is – mondta a Világgazdaságnak Halenár István, a cég ügyvezető igazgatója. Lelkesedésük azonban némileg lankadt, miután kiderült, hogy a magánépítkezők esetében maradt 27 százalékos a lakásáfa, a beharangozott bürokráciacsökkentés pedig nem jelent akkora könnyebbséget, mint gondolták első hallásra.

Tény, hogy januártól a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóingatlanokra nem kell építési engedélyt kérni, csak bejelentési kötelezettséget írnak elő. Utóbbi részeként egy „egyszerűsített” dokumentációt kell leadni a jegyzőnél, és a bejelentés után 15 nappal megkezdődhet az építkezés. Vagyis az eljárás lényegesen lerövidül és ingyenessé is válik. Korábban az építési engedély elbírálásának 30 nap volt a határideje, az adott építkezésről értesíteni kellett az összes érintettet, így például az önkormányzatot és a szomszédokat, akik 15 napon belül fellebbezhettek ellene. A fellebbezés újraindította a 30 napos ciklust, így két hónapig is elhúzódhatott az engedélyezési eljárás – magyarázza Halenár István. Szakemberek szerint a szomszédok kifogásai zömmel jogilag alaptalannak bizonyulnak, mivel az építészek többnyire a jogszabályoknak megfelelően készítik el a terveket.

„Az eljárási idő 15 napra csökkentése nem rövidíti meg a tervezési időszakot, amely kellő alapossággal több hónapot is igénybe vehet. A határidőket pedig többnyire eddig sem tudták betartani a hatóságok” – hívja fel a figyelmet Bártfai-Szabó Gábor építész. A korábbi dokumentáció mintegy 80 százalékát ezután is le kell adni a bejelentésnél, ráadásul van olyan dokumentum, amelyet a tavalyinál bővebb formában kérnek.

A rendelet aligha fog gátat szabni az szomszédok véleménynyilvánítási szándékának, ami valószínűleg számos konfliktushelyzetet okoz majd, és tovább növeli a pereskedési kedvet. Szirmai Erika, a szentendrei önkormányzat építéshatósági irodájának vezetője arra számít, hogy valószínűleg lesznek olyan esetek, amikor a szomszédok egyszerűen nem tájékoztatják egymást terveikről, és a folyamatban lévő munkákról a hatóságnál érdeklődnek.

A közösségi béke helyenkénti felborulására és pereskedésekre számít Gémesi György, Gödöllő pogármestere is, aki nehezményezi, hogy gyakorlatilag megszűnt az önkormányzatok településképi véleményezési lehetősége. „Bizonyos tág kereteken belül mindenki azt épít, amit akar. Így lehetetlenné vált az egységes településarculat kialakítása, megőrzése” – hangsúlyozta lapunknak Gémesi György. A Miniszterelnökség viszont azt emelte ki, hogy a terveket továbbra is ugyanazok a képzett építészek készítik, akik eddig. „A jogszabályok önmagukban nem tudnak építészeti minőséget biztosítani, így a településképi véleményezés sem, hiszen az eddigi rendszerben is lehetősége volt az építtetőnek eltérni a településképileg jóváhagyott tervtől. A helyi építési szabályzat legfontosabb kötelezéseit továbbra is be kell tartani: hova és mekkora épületet építenek az otthonteremtő polgárok” – közöte lapunkkal a kancellária.

A gödöllői polgármester műszaki szinten is tart a minőségromlástól, mivel az önkormányzati építésügyi hatóságok korábban olyan műszaki paramétereket is ellenőriztek, amelyek kontrollja jelenleg tisztázatlan. Az építtetőnek, illetve az általa felkért szakembernek nyilván vállalnia kell az érvényes országos és helyi építési szabályzatok betartását, ezt azonban utólag ellenőrzik, ami a használatbavételi eljárásnak felel meg. Ha az építtetők eltértek a bejelentési dokumentációtól, akkor pénzbírságot szabnak ki rájuk, de az is lehet, hogy le kell bontani az építményt vagy annak egy részét.