Sztrájkveszély fenyeget Miskolcon

Miskolcon nem kizárt a sztrájk, a helyi közlekedésben dolgozók szerint ugyanis a Miskolc Holding Zrt., a városi közlekedés fenntartója nem tartja be a szakszervezettel kötött tavaly áprilisi megállapodást. A dolgozókat képviselő szakszervezetek a napokban a bírósághoz fordultak az elégséges szolgáltatások meghatározásának ügyében.

„A Miskolc Holding Zrt. és az MVK Zrt. szakszervezetei között semmilyen megállapodás nem jött létre tavaly áprilisban a dolgozói bérekkel kapcsolatban, amelyet felrúghatott volna bármelyik fél” – mondta a Világgazdaságnak Singlár Zsolt, az MVK Zrt., vezérigazgatója. Az érdekvédők visszamenőlegesen 3 százalékos béremelésért küzdöttek 2015-re vonatkozóan, ehelyett november 1-jétől csak a busz- és villamosvezetők kaptak 5 százalékos béremelést, és ők a 3,8 százalékos éves bérfejlesztésnek megfelelő jutalmat is erre az emelt bérre kapták meg most decemberben. A 3,8 százalékos jutalmat minden arra jogosult munkavállaló megkapta – tudtuk meg Singlár Zsolttól, aki hozzátette, azon vannak, hogy a busz- és villamosvezetők mellett a többi dolgozó is részesüljön béremelésben, és jusson hozzá az éves 300 ezer forintos cafeteriához.

Naponta átlagosan 200 ezren utaznak Miskolcon a villamosokon, autóbuszokon (hétköznap 27 villamost és 126 autóbuszt közlekedtetnek), és ahogy minden nagyvárosban, így itt is fontos a közösségi közlekedés állami és önkormányzati szintű támogatása – mondta a cégvezető. Az értékesítés közel 4,5 milliárd forintos nettó árbevételének 75 százalékát a személyszállítás, 21 százalékát a fogyasztóiár-kiegészítés adja. Az egyéb tevékenységek négyszázalékos részt jelentenek az értékesítés nettó árbevételén belül.

A közösségi közlekedés egyre több, rendszerszintű problémával küzd, a soktényezős történetben meghatározó elem az állam visszavonulása a finanszírozásból, amely nemcsak Budapestet, hanem a nagyobb regionális központokat is sújtja – fogalmazott Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere. Az állam a tavalyi 24 milliárd forintról idén 18-ra csökkenti a hozzájárulás mértékét, amely a következő években tovább mérséklődik. Szegeden is csökken ez az összeg, valamikor évi 550 millió forint volt, most pedig 330 millió körüli. Összességében a szegedi önkormányzatnak körülbelül kétmilliárd forintot kell adnia a közösségi közlekedés működtetéséhez, ez 2010-ben még mintegy egymilliárd volt.

Az utasok aránya a legtöbb helyen csökken. Így van ez Debrecenben is, ahol továbbra is megfigyelhető az utasszám csökkenésének országos szintű, közel kétszázalékos tendenciája az egyéni közlekedési módok „rovására” – közölte lapunkkal a 127 autóbuszt, valamint 32 villamost és 29 trolibuszt üzemeltető DKV Debreceni Közlekedési Zrt., amelynek szolgáltatásait évente mintegy 101 millió utas veszi igénybe.

Az említett tendenciának megfelelően a DKV menetdíj-bevételeiben mintegy 2 százalékos visszaesés tapasztalható 2014-hez viszonyítva – közölte a cég. Évek óta csökken a tanuló- és a nyugdíjasbérletek eladása, emiatt a szociálpolitikai menetdíj-támogatás is mérséklődött, mintegy 2 százalékkal – közölte a DKV. A társaság tavalyi várható 4,45 milliárd forintos értékesítési nettó árbevételét vizsgálva a menetdíjbevétel 71 százalékot, az ingyenes utazások és a kedvezményes bérletek után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatás 27 százalékot képvisel. A különjáratból, reklámtevékenységből, valamint egyéb szolgáltatásokból származó bevételeik pedig két százalékot jelentenek – tette hozzá a társaság.