Keményednek a kéményseprők

Nem ritka, hogy a kéményellenőzésre érkező kéményseprő több tízezer forintos korszerűsítésre kötelezi az épülettulajdonost, súlyosabb esetben meg is tiltja a kémény vagy a rá kötött fűtőberendezés használatát. Ráadásul előfordul, hogy egy felújított kémény újbóli üzembe helyezését sem engedi. Mégsem a rossz hír hozójára kell haragudni Müller Máté, a fővárosi kéményekért felelős Főkétüsz szóvivője szerint. A kéményseprő csak a jogszabályban előírt kötelezettségének tesz eleget, és ezzel életeket menthet – húzza alá.

A szélsőséges helyzetek elkerülhetők karbantartással, illetve a kéményseprő által feltárt szabálytalanság megszüntetésével. Erre a következő ellenőrzésig van idő azokban az esetekben, amikor a hiba ellenére tovább használható a kémény, vagy a fűtőrendszer érintett eleme. Ám ha addig sem történik semmi, a kéményseprőnek már át kell sorolnia a kéményt az életveszélyes kategóriába. Meg kell tiltania az eszköz használatát, és jelentenie kell az esetet a katasztrófavédelemnél, az érintett gázszolgáltatónál és az építési hatóságnál. Pont úgy, mint az eredetileg is életveszélyesnek minősített esetekben.

Míg a kéményseprő az éves (üdülőknél négyévenkénti) rutinellenőrzésnél csak azt ellenőrzi, hogy biztonságos-e a füst elvezetése, a kéményseprő-ipari nyilatkozat kiadása előtt már teljes körű helyszíni vizsgálatot végez. E nyilatkozat nélkül nem helyezhető üzembe a javított, felújított kémény. Ha a tulajdonos nem a megfelelő munkát végeztette el, vagy nem jól, akkor van miért aggódnia, ezért a kéményépítők kifizetésével érdemes megvárni a hivatalos műszaki átvételt.

Budapesten a fő probléma az, amikor a kémény téglái közötti kötőanyagot kioldják a füstből kiváló savas gázok, a szén-monoxid pedig beszivárog a lakásokba. A leggyakoribb javítási mód a méterenként 10-15 ezer forintba kerülő kéménybélelés. A kéményseprő javaslatot tehet a legcélszerűbb javításra az átvizsgálás után (ez kéményenként 3-5 ezer forintba kerül, a kiszállási díj 4 ezer forint), de kivitelezőt – a visszaélések elkerülése végett – tilos ajánlania.

Magyarországon mintegy 4,6 millió, lakóingatlanhoz tartozó kémény van, ezek közel egynegyede Budapesten. Nyolcvan százalékuk egyidős az ingatlannal, vagyis öreg, de egy részüket már felújították. Tavaly a Főkétüsz egy százalékukat minősítette közvetlenül életveszélyesnek, és 9 százalékuknál talált el nem hárított szabálytalanságot. Ez valamivel jobb az országos átlagnál.

A hazai önkormányzatok január végéig dönthették el, hogy meg akarják-e tartani a kéményseprő-szolgáltatást, vagy leadják a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Budapest megtartotta a feladatot, mellette Fejér, Tolna, Vas és Zala megye, továbbá döntően Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye is. Az utóbbiak néhány településén azonban átveszi a teendőket a katasztrófavédelem, ahogy a fel nem sorolt megyékben is. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főhatóság (OKF) ellátása alá július 1-jétől – amikortól ingyenes lesz a lakossági kéményseprés – 1,8 millió kémény kerül, összesen 1830 településen – tájékoztatta lapunkat Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, helyettes szóvivő.

A katasztrófavédelemnél közben folyik az új területet lefedő szervezeti egység kialakítása, és formálódik az ügyfélszolgálat is. Az új feladatra csak szakképzett kéményseprőket fognak alkalmazni, átvételükről tart az egyeztetés a szakmai képviseletekkel. Mukics hangsúlyozta, hogy a kéményseprők végzettségüknek megfelelő és a munkájuk fontosságát tükröző – vagyis a jelenleginél kiszámíthatóbb és jellemzően magasabb – bért fognak kapni.