Miniatűr méret, maximális profit

Zseniális ötlet volt a méretcsökkentési program elindítása a Coca-Colánál: a kisebb palackokba és konzervdobozokba csomagolt szénsavas üdítők forgalma felszökött, ahogy a társaság nyeresége is. A fogyasztói szokások megváltoztatására való hivatkozással végrehajtott zsugorkampány eredményeként sokakkal sikerült elhitetni, hogy ha kisebb dózisban fogyasztják a szirupos italokat, azzal kímélik az egészségüket.

A gond csak ott van, hogy a kisebb adagokból több fogy, és a korábban megszokott mennyiségnél is többet isznak belőlük a trükknek bedőlő fogyasztók. A minél nagyobbról a minél kisebb csomagolásra való áttérés kézzelfogható anyagi előnyt is hoz, az egységnyi italra eső csomagolási kiadások mérséklődése révén – mondta a Washington Postnak David Just, a Cornell Egyetem professzora, aki a fogyasztási szokások változásait elemzi.

A profitnövelés e módszerét persze más gyártók is alkalmazzák. Magyarországon a többi között a Heineken sör egységárát emelték azzal, hogy „fogyasztóbarátságból” a félliteres doboz helyett inkább a 0,4 literest kínálják. A kólatársaságnál azonban a fogyasztás csökkenésének a visszafordítása is erős szempont volt. Lélektanilag igazolt, hogy a kisebből az emberek zöme hajlamos többet fogyasztani, ez köszön vissza a 0,33-asról a 0,2 literes kólásdobozok 20 százalék feletti mértékben megugrott forgalmából.

Az üvegeknél és a palackoknál is csökkentette a méretet a Coca-Cola. Egy 12 dobozos, 0,33-as pakk kóla 4,99 dollárba kerül, míg a 8-as csomagolású 0,2-est 2,99-ért is be lehet szerezni. A dobozra vetített ár 0,42, illetve 0,37 dollár, ám az csak érzéki csalódás, mintha a kisebb valóban olcsóbb lenne. Valójában a literenkénti egységárnál 42 százalékos a nagyobb kiszerelésű ital árelőnye.

A Coca-Cola a tavalyi évet 44,29 milliárd dolláros bevétellel és 7,35 milliárdos adózott eredménnyel zárta. Előbbi négy százalékos csökkenés – az erős dollár hatása miatt –, utóbbi viszont ugyanekkora növekedés 2014-hez képest.