Nem a hálapénz, a lelkesedés tartja egyben az egészségügyet

A GDP két százalékával, mintegy 650 milliárd forinttal kell növelni az egészségügyre fordított kiadásokat a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (RESZASZ) szerint. A kiadások szükségszerű növelésére már sokan és sokféleképpen rámutattak, az érdekvédelmi szervezet most a lakosság támogatásával akar nyomatékot adni szavainak – tájékoztatta a Mediaworks megyei lapjait Dénes Tamás elnök. Azt szeretnék elérni, hogy „nemzeti konzultációjuk” nyomán az egészségség nemzeti ügy legyen. „Már jó ideje mondjuk, kevés az orvos, kevés az ápoló, és ilyen feltételek mellett nem garantálható a betegellátás biztonsága” – magyarázza Dénes Tamás. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által jóváhagyott módon hamarosan elkezdik az aláírásgyűjtésüket. Ebben az embereket arról kérdezik, egyetértenek-e azzal, hogy a minőségi betegellátás, a betegbiztonság és a korrupció kizárása érdekében az egészségügyre fordított közkiadásokat a GDP minimum 2 százalékával emeljék három éven belül.

A szakszervezet párhuzamosan a munkabeszüntetés mint nyomásgyakorlás lehetőségét is vizsgálja, bár ezt a jogszabályok meglehetősen korlátozzák. „Lassan azért kell sztrájkolniuk az érdekképviseleteknek, hogy sztrájkolhassanak” – vallja Dénes. Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy aki teheti, legalább pluszmunkát ne vállaljon, mert így kiderülne, mennyire kifeszített és sérülékeny a rendszer.

Egyebek között a túlmunka miatt telik be a pohár sorra az ország állami egészségügyi intézményeiben. A győri Petz Aladár sebészei tizenöten mondanak föl egy emberként április elsején, ha a vezetés nem veszi komolyan őket. A felmondást ügyvédi letétbe helyezték. A végletes, de sokáig elhúzott döntésüket azzal magyarázzák, hogy a kórház terhelése a környező intézetek és osztályok megszűnése, valamint a profiljuk szélesedése miatt megnőtt, miközben sokan távoztak tőlük. A négysoros ügyeleti beosztásuk kétsorossal és havi több mint 200 túlmunkaórával tartható. Közben hatalmas bérkülönbségeket tapasztalnak, kevésbé terhelt vidéki vagy fővárosi kórházakban, különféle béralkuk révén többszörösét keresik kollégáik. Győrben azzal az indokkal nem kapták meg a kérésüknek megfelelő javadalmazást, mert akkor mindenkinek emelnie kellene.

„A mi béreink elismerten azért ilyen alacsonyak, mert belekalkulálják a paraszolvenciát is” – írják. Ugyanakkor tévesnek tartják azt a nézetet, hogy az egészségügyet a paraszolvencia tartja egyben. „Ezt a még dolgozó egészségügyiek lelkiismeretes munkája működteti. A paraszolvenciát károsnak, kártékonynak, megszüntetendőnek tartjuk.”

A győri sebészek azt írják: a hálapénz nyíltan, burkoltan bele van kalkulálva az alacsonyan tartott béreikbe, az orvosok 75-80 százaléka nem részesül belőle, a teljes összeg 90 százalékát egy szűk réteg, klinikai igazgatók, osztályvezető főorvosok, sztárorvosok fölözik le. Ők képviselik a teljes orvostársadalmat minden fórumon. Szerintük ezért ők nem vehetnek részt semmilyen későbbi strukturális koncepció, átalakítás kidolgozásában, megvalósításában. Megfelelő bérezés mellett elutasítják a paraszolvenciát, és nem fogadnak el több borítékot.

„A betegellátást, a betegbiztonságot felmondásunkkal nem lenne jó tovább rontani. Elég gyalázatos színvonalon van így is. Szeretnénk, ha ezt a döntéshozók is hasonló súllyal látnák és törekednének a konszenzusos megoldásra. A kollektíva kellően elkeseredett, ebből kifolyólag kellően eltökélt” – fogalmaznak a Petz Aladár sebészei.

Dénes Tamás beszélt a szakorvosok elmaradt 270 ezer forintos alapbéremeléséről is. Erre a múlt évi Semmelweis-napon tettek ígéretet kormánypárti politikusok. Mint kiderült, a szaktárca kommunikációjában ez a lehetőség a frissen végzett szakorvosok pályázatával függött össze. Országosan csak 357 szakorvos bére növekedett.

„Kommunikációs hibát vétett a politika, de akkorát, hogy ha mi egy ilyen hibát követnénk el, akkor emberek halnának meg a műtőasztalon” – mondta Dénes.

Dénes Tamás egyébként nem fogad el hálapénzt, az embereknek egyre kevesebb pénze van ilyesmire. Inkább vállal havonta egy hetes angliai munkát, így hitelesen küzdhet a tisztuló, de a költségeket elismerő egészségügyért.

Az elmúlt 5 évben 322 milliárd forintot fordítottak az országban működő kórházakra, az intézmények 70 százalékában történt részleges vagy teljes felújítás – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a minap a hódmezővásárhelyi és makói kórházfejlesztést lezáró ünnepségen. Balog Zoltán közölte: a magyar egészségügy történetében ennyire rövid idő alatt ilyen intenzív fejlesztés még nem valósult meg.