Paks lebontása 340 milliárdba kerülhet

Az uniós tagországok többségében még nem áll rendelkezésre az atomerőművek majdani leszereléséhez és radioaktív hulladékaik tárolásához szükséges pénz – kongatta meg a vészharangot a napokban a német Spiegel Online. A lap az Európai Bizottság egy belső felmérését idézte, amelyet várhatóan holnap tesznek közzé.

A dokumentum szerint a szóban forgó feladatokra összesen 268,3 milliárd euróra lenne szükség az érintett 16 tagországban, amelyek eddig csak 150,1 milliárdot tettek félre. A cikkből nem derül ki, hogy ez miért probléma, hiszen a 268,3 milliárd eurónak csak akkor kell rendelkezésre állnia, amikor a bontás megkezdődik. Most csak az időarányos rész megléte kérhető számon. Ez minden országban abban az elkülönített alapban gyűlik, amelyet a helyi atomerőmű-társaságok (is) kötelesek feltölteni a rájuk kirótt mértékben. Németország persze a saját alapja időarányos töltése miatt is aggódhat, mert a tervezetthez képest 2022-re előrehozta az atomblokkjai nyugdíjazását. Emiatt a bontási pénzre is hamarabb lesz szüksége. A bizottsági anyag szerint Németországban 2022-re még 7,7 milliárd euróval kell kipótolni az eddig összegyűjtött 38 milliárd eurót. A Paksi Atomerőmű Zrt. hasonló céllal (is) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA) hizlalja.

„Az atomerőmű befizetéseit az évente felülvizsgált közép- és hosszú távú terveink tartalmazzák. E tervben évente a jogszabályi, a gazdasági, a műszaki gazdasági változások alapján módosíthatjuk a befizetések mértékét is” – válaszolt a Világgazdaságnak a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. igazgatója. Kereki Ferenc tájékoztatása szerint a leszerelési tervet minden öt évben kell felülvizsgálni. A leszerelés a legutóbbi felülvizsgálatok alapján 310 és 340 milliárd forintba kerül.

A Budapesti Műszaki Egyetemen három éve készült tanulmány szerint három módon is elképzelhető az atomerőmű lebontása. Azonnal is le lehet szerelni, de két lépésben is, amikor csak a nem sugárzó részeket bontják azonnal, a többit ötven-száz év múlva. Alkalmazható végül az úgynevezett védett megőrzés eljárás is, ekkor a teljes leszerelést ötven-száz évvel későbbre teszik. Mindhárom megoldás mellett annyi radioaktív hulladék képződik, amennyi nagyságrendileg összevethető az atomerőmű egész üzemi élettartama alatt keletkező hulladékával, vagyis a stratégiák elsősorban a bontás körülményeinek és teendőinek időbeli változása miatt különböznek. Világszerte már mintegy száz atomerőművet szereltek le, vagy szerelnek le hamarosan.

Gyűlik a pénz az alapban

A KNPA-ba több forrásból érkezik pénz, mert abból az atomerőmű bontásán kívül más sugárzó anyagok kezelését is finanszírozni kell. 2015 végére 255,137 milliárd forint gyűlt benne össze, a tavalyi növekmény bő 12 milliárd. Igaz, hogy maga a befizetés 27,63 milliárd forint volt, de abból 15,49 milliárdot el is kellett költeni, főleg a radioaktívhulladék-tárolók bővítésére. Az idén 13,3 milliárd forinttal bővülhet az alap.