Randevút adott a Hasbro a Mattelnek

A játékpiac két legnagyobb amerikai szereplőjének esetleges fúzióját vélhetően nem nézik jó szemmel Washingtonban. Egyelőre. Kérdés ugyanis, hogy a Hasbro és a Mattel kínálata mennyire eltérő ebben a szegmensben. A két cég remekül kiegészítené egymást, hiszen a Mattel a lányok, a Hasbro főleg a fiúk játékokkal való kiszolgálására szakosodott. Olyan ez, mintha az egyik cég mozdonyokat, a másik vagonokat gyártana. Mindkét termék sínen gurul – érvelnek szakjogászok a fúzió liberális felfogást feltételező engedélyezése mellett. Csakhogy önmagában ez az érv kevés lenne az összeolvadás jóváhagyásához – emlékeztetnek elemzők, utalva arra, hogy a verseny tisztasága felett őrködő bürokraták az utóbbi időben a monopóliumgyanús egyezségeket sorozatban dobják vissza. Így a Comcastnak sem engedélyezték tavaly áprilisban a Time Warner Cable kábeltársaság felvásárlását, míg a nála kisebb Charter már gond nélkül megvehette a céget. A Mattel a játékpiac első, a Hasbro a negyedik helyezettje – pontosabban a harmadik, ha a fizikai játékokat nézzük, hiszen a japán Namco Bandai második helye „virtuális”, tekintettel arra, hogy a videojáték-piacon érdekelt. A szendvics másik „tölteléke”, a dán Lego sem valódi versenytárs az amerikaiak számára, hiszen a Barbie baba öltöztetése és az építőkockákból űrsiklómakett összerakása sem említhető egy lapon, noha mindkettővel élményt lehet szerezni a gyerekek számára. Üzleti szempontból viszont a fúzió értelmes lépés lenne, hiszen a dánok őrületes tempóban bővülnek, ahogy magyarországi gyártóbázisaik is.

A Bloomberg által megszellőztetett egyesülés Jaime Katz szerint a 24 milliárd dolláros amerikai játékpiac 5 milliárdos részét érintené, ezért a Morningstar befektetési tanácsadója nem lát olyan közvetlen akadályt, amely alapján Washington blokkolhatná az ügyletet. Mi több, a kiszorítási hatás sem igazolható, hiszen a két cég forgalmának döntő részét négy kereskedőláncon – Wal-Mart, Target, Amazon és Toys „R” Us – keresztül bonyolítja le. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kereskedők könnyebben egyezkednek egyetlen nagyobb szereplővel, ha az általa kínált választékot négy-öt cégtől tudják csak beszerezni. Ez pedig kétségtelenül torzíthatja a versenyt.

Más kérdés, hogy a fúzióval egy bálna nagyságúra hízó cégóriás „vetekedne” a piacon a keszegekkel, hiszen a többi szereplő jóval kisebb náluk. Szakértők szerint innen nézve az eset hasonló a tavaly elvetélt irodaszer-piaci fúziós kísérlethez, amikor is a Staples egyesítette volna az erejét az Office Depot-val. Igaz, ott még van esély, a cégek az elutasító határozatot bíróságon támadták meg.

Az Electroluxnak sem engedték meg, hogy megvásárolja a General Electric háztartásigép-üzletágát, mondván: ezzel az amerikai sütőpiac 80 százalékára tenyerelnének rá a svédek. A helyükre lépő kínai Haier esetében ilyen kifogások már nem merültek fel.

A Bloomberg úgy tudja, a játékgyártók közötti tárgyalások a tavalyi év végén kezdődtek, a kezdeményező a kisebbik fél, a Hasbro volt. Utóbbinak a piaci értéke 9,5 milliárd dollár, míg a Mattel jelenleg 11,3 milliárdot ér. Elemzők megjegyzik, hogy egyik cég számára sem létszükséglet a fúzió tető alá hozása, a korábbi nehézségek legyűrése után ugyanis felszálló ágban vannak, mind forgalmukat, mind nyereségüket illetően.