Tovább fertőzi a hűtlen kezelés a magyar gazdaságot

Magyarországon a hűtlen kezelés a legelterjedtebb gazdasági bűncselekmény, a felderített esetek 46 százaléka volt ilyen - állapítja meg a PwC pénzügyi és tranzakciós tanácsadó cég legutóbbi kutatása a gazdasági bűnözésről. A felmérésből kiderült az is, hogy az elmúlt két évben a magyarországi cégek negyede legalább egyszer találkozott gazdasági bűncselekménnyel.

A PwC a vizsgálat megállapításai alapján ismerteti: a hűtlen kezelésen kívül Magyarországon a négy leggyakoribb gazdasági bűncselekmény a korrupció és vesztegetés (38 százalék), az adócsalás (21 százalék), a számítógépes bűnözés (17 százalék) és a közbeszerzési csalás (17 százalék).

A felmérés szerint Magyarországon a gazdasági bűncselekmények előfordulása a legutóbbi eredményekhez képest 1 százalékkal 25 százalékra csökkent, az elmúlt hét év távlatában a mérséklődés 5 százalékos az adatok szerint. A gazdasági bűnözés előfordulásával globálisan a cégek 36 százaléka szembesült, arányuk az előző adatfelvételkor 37 százalék volt - olvasható a felmérésben.

A csalások leleplezését firtató kérdéseknél a magyarországi válaszadók 42 százaléka azt válaszolta, hogy a cégénél bekövetkezett csalást vállalati ellenőrzési mechanizmus révén leplezték le, ez az arány a régióban 54, míg globálisan 47 százalék.

A felmérés rámutat arra, hogy a vállalatoknál elkövetett csalásokért túlnyomóan belső elkövetők (46 százalék) felelősek.

A felmérésben résztvevő magyarországi válaszadók 81 százaléka rendelkezik formális etikai és megfelelési programmal. A vállalatok 60 százaléka rendszeres oktatást is tart etikai kódexével kapcsolatban, ez a viszonylag magas arány némi optimizmusra adhat okot - állapítja meg a PwC.

A felmérés kitért a világszerte növekvő tendenciát mutató számítógépes bűnözésre is. A gazdasági bűncselekményt elszenvedő magyarországi válaszadóknak csupán 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számítógépes bűnözés áldozata lett. Ez elmarad a 22 százalékos régiós és a 32 százalékos globális átlagtól, így feltételezhető, hogy a magyar cégek egy része tudtán kívül válhatott számítógépes bűncselekmény áldozatává - jegyezték meg az elemzők.

Magyarországon a válaszadók 55 százaléka még mindig úgy véli, hogy a számítógépes bűnözés kockázata változatlan. A PwC szakértői szerint ez a megközelítés azért veszélyes, mert eszerint a magyar vállalatok alábecsülik a számítógépes bűnözés fenyegetéseit.