A cseh áramtermelőt az atomstop is sújtotta

Négy százalékkal magasabb, 210 milliárd koronás forgalommal zárta a tavalyi üzleti évet a Cseh Energetikai Művek (CEZ), viszont adózott nyeresége 8 százalékkal 20,5 milliárd koronára zuhant. Az áramtermelőnél a visszaesést az áramárak visszaesésével, valamint azzal magyarázzák, hogy a Dokuvany atomerőművükben történt több hónapos kényszerleállás épp az olcsó villamos energiakínálatukban okozott nem várt mértékű, 25 százalékos kiesést. A hűtőrendszer hibájából négyből három reaktorukat kellett átmenetileg, hónapokra kivenniük a termelésből, ami minimum 100 millió koronás veszteséggel járt számukra. Az idei kilátások sem rózsásak, a nyereségtervet 18 milliárd koronára kellett emiatt csökkenteniük. Daniel Benes vezérigazgató szerint sínre kerülnek a pénzügyek, amint a Dokuvany atomerőmű a rutin eljárás végeztével ismét teljes kapacitásán tud áramot termelni. A profitkilátások felvázolt csökkenése csalódást okozott a piacon, a CEZ részvényei 2,2 százalékot gyengültek. A cseh energiakonszern az áramárak további esésének ellensúlyozására „lábon” eladta 2017-es termelésének 67 százalékát 31,5 eurós megawattóránkénti áron, illetve ugyanennyiért a 2018-as terv 35 százalékát. A cég 2019-re már áremelésre számít, erre utal az ebből a kontingensből eladott 15 százalék 34,5 eurós egységára – írja a Bloomberg.

A CEZ 7,4 százalékos részvénypakettjével a Mol második legnagyobb részvényesének számít, a nevesített tulajdonosok közül egyedül a magyar államnak van nála nagyobb, 24,7 százalékos részesedése az olajtársaság honlapnál elérhető legfrissebb kimutatás alapján.