Az Európai Beruházási Banktól érkezhet hitel a magyar közúthálózatra

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 500 millió euró hitelt nyújt Magyarországnak a hazai közúthálózat modernizálására 2020-ig, ebből 140 milliót az idén – az ez utóbbiról szóló megállapodást írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Baranyay László, az EIB alelnöke ma délben.

E hitel segítségével Magyarország a következő öt évben összességében 1,2 millárd eurós beruházásokat hajthat végre a 3200 kilométeres hazai úthálózaton. A mostani 140 milliós hitel segítségével többek között olyan beruházások valósulhatnak meg, mint az M8 és az M44 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5)–Nagykőrös–Békéscsaba közötti szakasza, az M85 autóút Csorna–Sopron, országhatár szakasza, és a 23. és 25. főutak Bátonyterenye–Ózd közötti szakaszainak gyorsforgalmi fejlesztése. A hitelkeret fennmaradó részét a projektek előrehaladása alapján, két részletben, előreláthatólag 2018-ban és 2020-ban hívhatja le az ország.

Azért van szükség az EIB hiteleire, mert ezzel olyan kiemelt közúti beruházásokhoz biztosít forrásokat, amelyek nem tartoznak a transzeurópai közlekedési hálózatot finanszírozó uniós projektbe és EU-forrásokból nem támogathatók – közölte Varga. Hozzátéve, csak olyan hiteleket kíván felvenni a kormány, ami összhangban van az államadósság-csökkentési céljaival. Ennek e hitel megfelel, azt ugyanis az EIB a legjobb, AAA-s minősítése alapján rendkívül kedvező feltételekkel tud nyújtani. A magyar állam választhat, hogy a 25 éves futamidejű – nyilvánosságra nem hozott feltételű – hitelt öt- vagy tízéves türelmi idővel fizeti vissza,

A Magyarországot 1990 óta finanszírozó EIB – melynek a 2004-es uniós csatlakozás óta a részvényese is – 2011-2015 között 5,9 milliárd euró értékű hitelt ítélt oda Magyarországnak, ezen belül tavaly 1,42 milliárdnyit, ebből közel 1,1 milliárdnyit folyósított. Ez a magyar GDP 9,9 százaléka, az egy főre jutó összeg több mint 1116 euró, ez az ötödik legnagyobb összeg a huszonnyolc EU-tagország között – közölte Baranyay. Két jelentős hitelszerződést írtak alá, 500-500 millió eurót adtak a Kohéziós Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, illetve az ERFA-ból és az Európai Szociális Alapból származó támogatások származó támogatások társfinanszírozására.

E hitelekből Budapest fejlesztésére 300 millió euró jutott. Ebből 200 millió egy 350 millió eurós jóvagyott hitel első része, ami a tömegközlekedési szolgáltatások és a közúthálózat minőségének javítását célozza – jelesül a metró- és a HÉV-vonalak, továbbá a villamos- és trolibusz-infrastruktrúra, közúti és hídfelújításokat. 100 millió euró pedig egy 200 millió eurós hitel első részeként a főváros megújítását, rehabilitációját, energiahatékonyságának javítását szolgálta, valamint környezetvédelmi fejlesztéseket finanszírozott.

Rendelkezésre állnak azok a források, amelyekkel az EIB tudja támogatni azt a kormányzati tervet, hogy Magyarország 2017 közepéig teljes egészében lehívja a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban őt illető támogatásokat – jelentette ki Baranyay. Az EIB májusban képviseleti irodát nyit Budapesten, mely többek között tanácsokat is ad majd. Az uniós bank folytatni szeretné a hazai vállalkozások társfinanszírozását, s Budapest mellett más magyarországi városokat is finanszíroznának, mindenekelőtt Szegedet és Miskolcot. Az EIB új pénzügyi eszközöket kíván bevezetni 2016-ban, a vissza nem térítendő mellett visszatérítendő támogatást is nyújtanának.

Az EIB-csoport összességében 2015-ban rekordösszegű, 84,5 milliárd euró hitelt nyújtott – ezen belül az EIB 77,5 milliárdot, az Európai Beruházási Alap 7 milliárdot. Ebből 68 milliárdot folyósítottak, 462 projektre, 68 országban, amivel 230 milliárd euró értékű beruházást mozgattak meg. Baranyay tájékoztatása szerint nagyjából ugyanennyi az idei hitelnyújtási és -folyósítási terv, de mivel nincsenek kvóták, azt nem lehet megmondani, hogy Magyarország ebből mennyit kaphat. Az eddigi 1 milliárd eurós átlagos összeget azonban az idén is szeretnénk elérni – közölte Baranyay, hozzátéve, 20-30 millió eurós projektekből többet is össze kelleni hozni, a cél, hogy jobban mozgósítsák a magántőkét.