Ingadozó mezőgazdaság

Magyarországot érinti az egyik legjelentősebben a mezőgazdaság teljesítményének ingadozása az euró­pai uniós országok közül. Ez jól látható az elmúlt két év teljesítményében is: a tavalyi 2,9 százalékos GDP-növekedést 0,5 százalékponttal húzta le a kicsi súlyú szektor, 2014-ben viszont ugyanennyivel támogatta a gazdaságot a jó termés.

A Magyar Nemzeti Bank elemzéséből kiderült, hogy csak Bulgáriában és Romániában nagyobb a mezőgazdaság ingadozása, s az uniós csatlakozás óta lényegében azonos szabályok és feltételek között működő magyar mezőgazdaság az európai átlagnál érdemben hullámzóbb teljesítményt nyújtott. Ez a jelenség azokban az országokban érhető tetten leginkább, amelyek később csatlakoztak, illetve ott, ahol viszonylag nagy az ágazat részesedése a GDP-ben. A hazai mezőgazdaság közvetlen részesedése a bruttó hazai termékből stabilan 4 százalék körül alakult az elmúlt években, ennél nagyobb súlya csak Romániában és Bulgáriában van az ágazatnak.

Az agrárteljesítményt alapvetően befolyásolja az időjárás alakulása, így a mezőgazdaság szerkezete is magyarázza az ágazat hozzáadott értékének volatilitását, így változékonyabb a mezőgazdaság teljesítménye azokban az országokban, melyekben jelentős a növénytermesztés részesedése az agrárkibocsátásból. Magyarországon a növénytermesztés mezőgazdaságon belüli aránya közel 60 százalék, ez azonban csak részben magyarázza a volatilitást, hiszen a szektor teljesítménye ingadozóbb a hasonló szerkezetű országokénál.

A mezőgazdaság hatékonyságában és az időjárási viszontagságokkal szembeni kitettségében kulcsszerepe van az öntözésnek – írják az MNB kutatói, akik azt is kiemelik, hogy az öntözhető területek nagysága folyamatosan csökkent az utóbbi években Magyarországon. Jelenleg ezeknek a területeknek csupán felét, közel százezer hektárt öntöznek ténylegesen a gazdálkodók, ami elmarad az EU átlagától. „Hazánk mezőgazdaságát a kelet-európai és mediterrán országokéhoz hasonló elaprózódott birtokszerkezet jellemzi, ami szerepet játszik az egyéni gazdaságok méretgazdaságossági és versenyképességi problémáiban” – állapítják meg.

Az EU-csatlakozást követő, majd az elmúlt években a növekedési hitelprogram következtében ismét erősödő beruházási aktivitás mellett is számottevő maradt a lemaradás a nyugat-európai országokhoz képest a géppark mennyiségében, minőségében, illetve áltagos életkorában egyaránt, s a szektor gépesítettsége 1990 óta érdemben nem változott.