Nem ez lesz a gázerőművek éve

Hiába esett tavaly jelentősen a földgáz ára, nem váltak tőle életképessé a hazai gázüzemű erőművek, és még nem érdemes elővenni az új beruházások évekkel ezelőtt megfogalmazott terveit sem, derült ki a Világgazdaságnak adott válaszokból. Pedig voltak, vannak ígéretes jelek: 2015-ben már gyakrabban indították be az előző évben alig dolgoztatott gázerőműveket. Igaz, ezek 2015-ben sem elsősorban a piacra termeltek, hanem a villamosenergia-rendszer irányítójának adtak el úgynevezett kiegyenlítő – vagyis a piacinál drágább – energiát.

A Mol által tervezett, 850 megawattos kombinált ciklusú (CCGT) gázturbinás erőműről az olajtársaságnál csak annyit mondtak, hogy a projekt továbbra is be van fagyasztva. Korábbi bejelentések szerint a létesítmény kereskedelmi üzemének kezdetét eredetileg 2014-re tervezték. A megromlott működési körülmények miatt azonban befékeztek a projektnek, amelyből a Mol csehországi partnere, a CEZ időközben ki is szállt.

A szintén CCGT-típusú, Csepel III. erőmű 450 megawattos bővítéséről egyelőre nem kívánt nyilatkozni a tulajdonos Alpiq Csepel. Viszont a társaság beruházási döntésének hiánya miatt az FGSZ Földgázszállító Zrt. kérte az energiahivatalt, hogy törölhesse vagy elhalaszthassa a terveiben annak a csepeli vezetéki összeköttetésnek a létesítését, amelynek eredeti dátuma 2017 és 2018 volt. Pedig az Alpiq mintegy 100 milliárd forintba kerülő Csepel III. erőművéhez már 2013-ban megvolt minden szakhatósági engedély, és végeztek a területrendezéssel is.

Az erőműtervek azonban nem merültek feledésbe. „Nem zárjuk ki olyan piaci folyamatok lehetőségét, amelyek indokolhatják, hogy folytassuk az előkészületeket, így az engedélyeztetést. Ám nem várjuk, hogy az idén meg tudnánk hozni a végső befektetési döntést, és elérkezhetünk a projekt pénzügyi zárásához” – válaszolt lapunknak Szőcs Mihály, a Szegedre tervezett és szintén parkolópályán lévő, 920 megawattos CCGT-erőmű projektjének vezetője. Magyarázata szerint hiába esik a gáz ára, és hiába nőtt tavaly a hazai gázüzemű erőművek kihasználtsága a Mavir adatai alapján, a mai piaci helyzet még nem ösztönzi a befektetőket az érintett beruházási döntések meghozatalára. „Hisszük azonban, hogy közép- és hosszú távon a magyar erőműflotta igényli a magas hatásfokú, rugalmasan üzemeltethető új termelő kapacitásokat” – jelentette ki.

Legfrissebb energiapiaci elemzésében a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) is csak lehetőségnek tartotta, hogy a gázpiaci verseny erősödésével nő az érintett hazai erőművek kihasználtsága. „Európában évek óta tavaly októberben voltak először nyereségesek az érintett létesítmények. A hazai gázüzemű erőműveknek kedvezhet, hogy a hazai áramárak régiós szinten továbbra is kiemelkedően magasak” – mondta a napokban Kaderják Péter, a REKK igazgatója. Ráadásul egyelőre nem is szükséges új földgázüzemű erőművet építeni az országban Stróbl Alajos, a Pöyry-Erőterv szakértője szerint. Mint a társaság tanulmányában rámutat: van bőven gázerőművünk, és ezek korszerűek is.