Tombol a tejválság

Két nagyobb tejimportőr, a Sajtkalmár Kft. nádudvari és a Food & Drinks Hungary Kft. balatonfüredi telephelyénél tüntettek a tejtermelők pénteken, tiltakozva a tejtermékek behozatala ellen. Mára egyértelművé vált: azon túl, hogy a magyar tej jó minőségű, gyakorlatilag nincs olyan eleme az ágazatnak, amelynél ne lennének nagy bajok. A rendkívül alacsony felvásárlási árak, az uniós tejkvóta kivezetése és az orosz embargó révén kialakult túlkínálat, valamint a mindent átszövő áfacsalás romboló hatást fejt ki az ágazatra.

Pedig úgy tűnik, részeredmények már vannak. Mint azt Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a minap hangsúlyozta, a helyzeten leginkább a kereskedelmi láncok és a fogyasztók tudnak segíteni, a megoldást hosszú távon az jelentené, ha a magyarországi fogyasztók hazai termékeket vásárolnának. Az elnök emlékeztetett: a szakmaközi szervezetnek 2014 óta kiskereskedelmi láncok is tagjai, a hat áruházlánc a kiskereskedelmi piac 66 százalékát reprezentálja. Az együttműködés nyomán a tej esetében 27 százalékkal nőtt a magyar termékek aránya a polcokon, az egyik legnagyobb tömegtermék, az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tej esetében pedig 500 százalékkal.

A jelek szerint azonban ez nem elég a mélyrepülés megállítására. Az embargós nyomás okozta nyugati árudömping mellett az is régóta probléma, hogy a mára többségében elavultnak számító magyar ágazat egyébként is egyre nehezebben állja a versenyt a korszerűbb és sokkal nagyobb tömegben termelő német, holland vagy lengyel tejipari vállalatokkal. Az orosz kereskedelmi tilalom és a tejkvóta kivezetése csak felerősítette azokat a problémákat, amelyek a tejipari lemaradásban évek óta jelen voltak.

A kormány, illetve a szaktárca is lépéskényszerbe került. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a múlt héten bejelentette: minden eddiginél nagyobb marketingkampány indul a magyar tej népszerűsítéséért. A budaörsi Tescóban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum közös fogyasztásösztönző programjára 420 millió forint áll rendelkezésre. Az akció középpontjában a már ismert tejszív logó áll. A tejfogyasztás Magyarországon ma 46,5 liter személyenként, és a miniszter bízik abban, hogy ez 5-10 százalékkal is emelkedhet. Kérdés persze, hogy a kampány hatására hajlandók-e a vásárlók több tejet venni, és ha igen, akkor vajon a magyar termékekből kerül-e ki a növekmény. Az uniós szabályokat nem sértő közösségi marketing kimenetele ugyanis nehezen megjósolható.

Az igazi megoldás a feldolgozás korszerűsítése, a tejipari hatékonyság növelése lenne. Igaz, a tejfelvásárlási árak emelkedésének rövid távon semmi jele, vagyis a termelési oldalon most már biztosan elkerülhetetlen a tejelőállomány ritkítása. Közép- és hosszabb távon azonban várhatóan normalizálódni fognak az árak – még ha nem is olyan mértékben, mint a tejkvóta idején. Addig elengedhetetlen lenne a tejipari beruházások megvalósítása, egyelőre azonban nem látszik, hogy erre miből lenne pénz.
Kapóra jönne a most futó Vidékfejlesztési Program, ám az inkább a kisebb szereplőket és az elsődleges feldolgozásba kezdő mezőgazdasági vállalkozásokat hozza helyzetbe, a Ginop forrásai pedig – visszatérítendő, vagy kombinált formában – csak a középvállalkozások számára érhetők el.

Emiatt a nagyvállalati élelmiszeripar és benne a tejipar egyáltalán nem kaphat uniós támogatást ebben a ciklusban. Azt ígérik, lesz nemzeti forrás a nagyoknak, ám ennek mértéke – a hírek 16 milliárd forintról szólnak – az iparág szerint arra sem elég, hogy a felszínt megkapargassák.