Vége a moratóriumnak - Mi vár a nem fizető családokra?

Vége a kilakoltatási moratóriumnak, a nem fizető jelzáloghiteleseknek pedig fel kell készülniük arra, hogy hamarosan felkeresi őket a hitelező bankjuk egy megállapodási javaslattal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss ajánlása szerint. Körülbelül 130 ezer nem teljesítő jelzáloghitel-adós van Magyarországon, ezek a családok, ha nem tudnak megegyezni a bankjukkal, hamarosan az utcára kerülhetnek. A jegybank szerint sem lehet mindenkit megmenteni, de az adósok csaknem felén lehet segíteni.

Az ajánlás alapján a hitelintézeteknek legalább három alkalommal kell keresniük a nem fizető ügyfelet. A jegybank azt tanácsolja, a törlesztéssel elmaradó adósok vegyék fel a kapcsolatot a bankokkal, ez lehet ugyanis az utolsó utáni esélyük arra, hogy ne árverezzék el a fejük fölül az ingatlant, és kerüljenek az utcára. Ha nem sikerül a kapcsolatfelvétel, az MNB nem várja el tovább a banktól, hogy végrehajtsa az ajánlásban foglalt szabályokat. Ha viszont sikerült az ügyféllel tárgyalóasztalhoz ülni, a bankok kikérdezik az adóst a pénzügyi helyzetéről.

Hazudni nem érdemes, ha ugyanis az ügyfél valótlan információkat közöl a hitelezővel, a banknak nem kell többé egyezkednie vele. A jegybank is tisztában van azzal, hogy sok jelzáloghiteles tudna fizetni, de azért sem teszi, mert a kilakoltatási moratórium miatt eddig tehetetlen volt vele szemben a bank. A nem fizetők 10-20 százaléka lehet ilyen az MNB szerint.

Most viszont új helyzet állt elő, és már az MNB is azon az állásponton van, a nem együttműködő adósokat nem kell tovább pátyolgatni, ez ugyanis csak tovább növeli az erkölcsi kockázatot. Ha viszont őszintén feltárja az ügyfél a banknak a pénzügyi lehetőségeit, a hitelintézet kidolgozhat a számára valamilyen megoldási javaslatot, hogy helyreállítsa a törlesztési képességét.

A bankok legalább kétféle megoldási javaslatot tesznek le az asztalra, és arra kell törekedniük, hogy legalább az egyikben az ingatlan megtartása is szerepeljen. Fel kell készülni arra, hogy a forintosított korábbi devizahiteleknél azért a bankok kezét is megkötik. Az új ajánlatban a törlesztőrészlet az igazolt jövedelem legfeljebb 50 százaléka lehet, figyelembe kell venni a KSH létminimumot is az átstrukturálásnál, a futamidőt nem lehet a nyugdíjkorhatár utánig kitolni, és arra is ügyelni kell, hogy a forintosítás és elszámolás során elszenvedetteken túl újabb veszteség már nem érheti a hitelezőt.

A bankok felvázolt ajánlatai között többféle megoldás lehet. Javasolhatják az ügyfélnek a hitel átstrukturálását például a futamidő meghosszabbításával, hogy csökkenjen a törlesztőrészlet. Lehet szó arról is, hogy az ingalant eladják, helyette az ügyfél kisebbet vesz, a maradék pénzből pedig a hitelt pedig visszafizeti, vagy ha ez nem sikerül, akár át is strukturáltatja. Lehet szó az ingatlan értékesítéséről és visszabérléséről is visszavásárlási joggal – ez a konstrukció hasonlít a Nemzeti Eszközkezelő (NET) megoldásához. A NET-programba is bekerülhet a jogosult adós, de aki erre pályázik, annak sietnie kell, a keret ugyanis hamarosan kimerül. Emellett a magáncsőd is megoldás lehet egyes családoknak.