Zöldre vált az áramtermelés
Már 24 százalékos a megújuló alapú áramtermelő kapacitások aránya az Európai Unióban, de a növekedés évek óta tartó üteme is kevés a kitűzött klímavédelmi célok megvalósításához. Épp ezért sürgették a párizsi klímacsúcs felszólalói is a területet erőteljesebb ösztönzését, működési környezetének javítását.
Mindazonáltal ígéretes, hogy tavaly az EU-ban leállított fosszilis tüzelésű létesítmények helyét elsősorban megújuló alapú vették át. Bár átadtak bő két paksi atomerőműnyi szén- és némi gázüzemű áramtermelőt is, de az utóbbiak már környezetkímélő megoldásnak minősülnek. Az energiaforrások statisztikáiban a napelemek mellett új kategóriaként megjelent a „koncentrált fotovoltaikus kapacitás”, vagyis a naperőmű, amelynek még nem túl nagy, viszont gyorsan nő a részaránya.
A megújuló energiatermelés európai győztese a szél. A múlt évre megháromszorozódott az EU szélturbináinak a kapacitása a 2001-eshez mérten. A szélenergia hódítása a már bejelentett projekttervek alapján folytatódni is fog, főként a tengeri szélparkok építésében gondolkoznak a beruházók. Ilyenből 2015-ben kétszer annyit adtak át, mint egy évvel korábban. A kiépített szélkapacitások közel felével Németország rendelkezik, a negyedével a spanyolok, az ötödével pedig a britek. Tavaly az utóbbi költötte a legtöbbet, 13 millió eurót új széltornyokra. Őket Olaszország, majd Lengyelország követi a toplistán, ahol Magyarország a huszadik helyen szerénykedik.
A globális „szélversenyben” az EU már Kína mögé szorul. Az ázsiai országban tavaly háromszor annyi szélenergia-kapacitást létesítettek, mint az EU-ban, és már az összes, 145 gigawattos beépített teljesítmény is nagyobb az EU-ban létező 142 gigawattnál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.