Az M4 Sport húzta a közmédiát

Idén az első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 óra 9 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel volt több, mint az előző év ugyanezen időszakában – derül ki Nielsen Közönségmérés adataiból. A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 20 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 4 óra 10 perc, ami a gyerekek esetében 4 perces növekedést, míg a 18-49 éveseknél 7 perces csökkenést jelentett. Az ötven évnél idősebbek naponta átlagosan 6 óra 51 percet tévéztek az év első negyedében, 6 perccel többet, mint egy évvel korábban.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2 százalékát, átlagosan 3,6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2016 első negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,2 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, míg az ötven év felettieknél ez az arány továbbra is a legalacsonyabb, mindössze 0,9 százalék volt.

Tavaly első negyedéhez képest a közszolgálati csatornák közönségaránya 14,8 százalékról 17,3 százalékra nőtt, melyhez részben az M4 Sport csatorna megjelenése is hozzájárult, ugyanakkor a két országos kereskedelmi csatorna (RTL Klub + TV2) együttes részesedése 26,6 százalékról 23,2 százalékra mérséklődött. A többi csatornacsoport részesedése viszonylag stabil maradt: egy százalékpontnál kisebb mértékben mozdultak el a tavaly mért értékektől. A közönségarány az életmód csatornáknál 0,6 százalékpontos növekedéssel 2,7 százalékra, a gyerekcsatornáknál 0,5 százalékponttal öt százalékra, a filmcsatornák esetében pedig 0,4 százalékponttal 9,9 százalékra nőtt. Tavalyhoz képest változatlanul 5,6 százalékot értek el az ismeretterjesztő csatornák, 2,5 százalékot pedig a zenecsatornák. A hírcsatornák részesedése 0,6 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent, míg a sportcsatornáké mindössze 0,3 százalékponttal maradt el a tavalyihoz képest, és így 2,2 százalékos arányt könyvelhettek el.

A kínálati arányhoz viszonyítva csekélyebb mértékben érdeklődtek a „sport”, a „zene” és az „egyéb” (például reklám, műsorajánló) műsortípusok iránt, és bár a kínálat 12 százalékát a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok alkották, a nézők tévéfogyasztásának csupán 4,8 százalékát tették ki.

 A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „fogkrém”termékosztályának televíziós hirdetései állnak az idei első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.