A magyar fiatalok hatoda vásárol hamis terméket a neten, de nem szándékosan

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) elemzése a hamisított termékek értékesítését is vizsgálta a 15-24 éves fiatalok körében. Mint kiderült, a magyar fiatalok 15 százaléka vásárolt szándékosan hamisított árucikket 2015-ben, ami felette van a 12 százalékos uniós átlagnak. Ezzel az értékkel az uniós országok középmezőnyében foglalunk helyet. E negatív rangsort egyébként Görögország vezeti 24 százalékkal, őt pedig Észtország és Ciprus követi 22, illetve 20 százalékkal, majd Szlovénia, Spanyolország következik 19 százalékkal.
 
Uniós szinten a megkérdezettek 64 százaléka általában ruhákat és kiegészítőket, 46 százalékuk lábbeliket vásárolt az interneten, 36 százalékuk pedig valamilyen belépőt, vagy jegyeket, 35 százalékuk kisebb elektronikus eszközöket vett. Az első terméktípusnál a szándékosan hamis terméket vásárlók aránya 46 százalék volt, míg a második, illetve harmadik termékcsoport esetében 33 százalék, illetve 5 százalék volt, az utolsó esetben pedig 19 százalék.
 
A jelentés szerint a válaszadók 58 százaléka az alacsonyabb ár miatt vásárolja meg két termék közül a hamisat, 30 százalékuk nem fordít erre figyelmet, valamivel több mint ötödük (22 százalék) pedig azért, mert nem érez különbséget az eredeti és a hamis árucikk minősége között.
 
Az elemzés kiemeli Magyarország kapcsán, hogy a fiatalok általában ritkán vásárolnak szándékosan hamis terméket az interneten, többségük pedig nem is igazán figyel arra, hogy az adott termék hamis, vagy sem. Ha vásárolnak is hamis terméket, akkor sem várják el ugyanazt a színvonalat, mint az eredetinél. Ezzel kapcsolatban a HENT elnökhelyettese hangsúlyozta: „Nagyon fontos tudatosítani a fiatal felhasználókban, hogy a hamisított termékek nemcsak a fogyasztót károsítják meg a minőség, a termék élettartam vagy az egészségvédelem szempontjából, hanem komoly negatív gazdasági hatásokkal is járnak, amennyiben a gyártók termelési és beruházási tevékenységének csökkenéséhez, munkahelyek megszűnéséhez vezetnek. A hatékony megelőzés érdekében itt is szükség van a magyar hatóságok aktív közreműködésére és az egységes uniós fellépésre.”