Fordulat jöhet a lakáshitelezésben

Megállhat az idén a lakáshitel-állomány csökkenése – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank Lakáspiaci jelentését bemutató sajtótájékoztatón. Az MNB első ízben foglalta össze a hazai lakáspiac hazai helyzetét és tendenciáit egy külön kiadványban, ami a jövőben várhatóan félévente jelenik majd meg. Ha valóban úgy felpörögne a hitelezés, hogy megállna az állomány erodálódása, azzal egy hatéves folyamat fordulna meg, a lakáshitelek volumene ugyanis gyakorlatilag 2010 óta csökken, jelenleg már a 3 ezer milliárd forintot sem éri el.

Az élénkülő lakáspiac a hitelezést is felpörgetheti. A lakáshitelek iránti kereslet 2013 eleje óta folyamatosan nő, a bankok azonban a hitelezési feltételeiken már egy jó ideje nem változtatnak, bő másfél éve nincs enyhítés. Az MNB szerint ebben nem játszik szerepet, hogy tavaly év elején két jegybanki rendeletben is szigorították a lakossági hitelfelvétel szabályait, a bankok hitelbírálata ugyanis jellemzően szigorúbb a rendeletben szereplő elvárásoknál. A legjobb adósoknál azonban a hitelintézetek valóban elmennek néha a hitelfékszabályban szereplő határokig – válaszolták lapunknak.

A bankok egyre olcsóbban adják a lakáshitelt, a THM-ek 6 százalék alá kerültek, a marzsok viszont magasak maradtak, a 4 százalékpontot is meghaladják. Ez 100-150 bázisponttal több a régiós átlagnál. A jegybank szerint a magas marzs oka a nem teljesítő hitelek magas aránya lehet, és ha igazán beindul a verseny a hitelezési piacon, akkor csökkenhet. A lakáshitelezési piacot egyébként egyelőre a használt lakások pörgetik, az új lakásokra felvett hitelek aránya minimális.

Ennek főleg az az oka, hogy kevés az új lakás. 2014-ben az ország a GDP csupán 1,3 százalékát fordította lakásépítésre, holott a visegrádi országokban ez az arány átlagosan 2,4 százalékos volt, az Európai Unióban pedig 4,6 százalék. A CSOK megnövelése és a lakásáfa csökkentése azonban a jegybank szerint beindíthatja az elmaradt beruházásokat, és segít kielégíteni az új lakások iránti keresletet. Az intézkedések miatt az idén és jövőre körülbelül 5 ezerrel több új lakás épülhet, mint a korábbi években.
A lakáspiac a jegybanki tanulmány szerint is egyre élénkebb, de a kép egyáltalán nem egységes.

Az élénkülés elsősorban a fővárosra és a nagyobb városokra koncentrálódik, és főleg a használt ingatlanokat érinti. Az új lakások is drágulnak, de a szűkös kínálat miatt a piaci forgalom nem emelkedett az elmúlt két évben. Az átlagos négyzetméterárak a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal Budapesten nőttek tavaly az első kilenc hónapban, az észak-alföldi kistelepüléseken azonban egyáltalán nem, az észak-magyarországi községekben pedig csak minimális mértékben emelkedtek az ingatlanárak.