Lesújtó eredmények a tejellenőrzésnél

Számos szabálytalanságot tártak fel a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei az elmúlt egy hónapban lezajlott komplex tejágazati ellenőrzés során – jelentette be Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, lesújtónak nevezve az eredményeket. Eddig 311 tétel UHT-tejet vizsgáltak meg, több mint száz tétel ellenőrzése még tart. Elsősorban a szlovák és a cseh importtejjel volt gond, mindkét kategóriában több tételt is le kellett vetetni az üzletek polcairól. Csak a cseh áruból mintegy 21 ezer liter forgalmazását tiltották meg a Nébih szakemberei. A leggyakoribb hiba az volt, hogy a csomagoláson jelzett minőség, például a zsírtartalom nem egyezett meg a tej tényleges beltartalmi értékeivel. Az ellenőrök tisztességtelen kereskedelmi magatartásra, forgalmazási szabálytalanságokra is találtak példákat.

A termelők április elején néhány tehén felvonultatásával tiltakoztak a Nébih, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) épülete előtt, és mindhárom szervezetnek átadták petíciójukat. Ebben azt írták: a magyar tejágazat kilátástalan helyzetbe került, úgy tűnik, hogy tisztességtelen versenyben győzik le, annak ellenére hogy a magyar tejtermelés európai összevetésben is versenyképes. Akkor Oravecz Márton, a Nébih elnöke haladéktalanul elrendelte az ágazat komplex, fokozott ellenőrzését. Ennek során kiemelten vizsgálták a beszerzési ár alatti értékesítést, az elmúlt hatvan nap adatait áttekintve.

A komplex ellenőrzési akció nem tért ki az áfafizetésre, a Nébih az élelmiszer-biztonság és a fogyasztóvédelem szempontjait vizsgálta az elmúlt hónapban. A termelők szerint azonban indokolt lenne a fokozottabb áfaellenőrzés is, mert szerintük az import UHT-tej nagy mennyiségben áfacsalt termékként jut be az országba, irreálisan alacsony áraival pedig kiszorítja a magyar tejet a boltokból.

Ezek után némi csalódást okozott a tejtermelők körében, hogy a jelek szerint nem a tejtermékek szélesebb körének, hanem csak a friss folyadéktejeknek az áfáját kívánja a jelenlegi 18 százalékról
5 százalékra csökkenteni 2017-től a kormány. Az áfa részleges elengedése tehát nem terjedne ki például a hazai folyadéktej-forgalom túlnyomó részét adó UHT-tejekre, amely általában az áfacsalás egyik legfőbb tárgya. Zsigó Róbert újságírói kérdésre válaszolva közölte: az áfaszabályok a Nemzetgazdasági Minisztérium döntési jogkörébe tartoznak.