Nagyobb lendületet vesz a gyorsforgalmi közútépítés

Májusban több közútfejlesztési beruházás kezdődik, és még az idén számos fejlesztés befejeződik. A jövő évi büdzsé tervezetében 280 milliárd forintos forrásmennyiség szerepel a kiemelt közúti fejlesztésekre, idén ilyen célokra 160 milliárd forintot különítettek el. Ezek mellett uniós forrásokat is igénybe vesznek, ezekre szükség is lesz ahhoz, hogy a kormány teljesíthesse ígéretét, amely szerint néhány év múlva a gyorsforgalmi utak eljutnak a határig, illetve ilyen utakkal kapcsolják össze a megyei jogú városokat.

Vas megye székhelye várhatóan szeptemberben kapcsolódik be a gyorsforgalmi hálózatba – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) –, akkor adják át az M86-os Hegyfalu–Csorna szakaszát, ezzel teljesen kiépül az autóút Szombathely és Csorna közötti szakasza. Az M85-ösön a Sopron, majd az országhatár elérését biztosító fejlesztések májusban a Csornát elkerülő út második ütemével folytatódnak. Az M85-ös és az M86-os beruházásai a korábban erősen túlterhelt főutak kiváltásával mentesítik a településeket az átmenő forgalomtól.

Május második felében kezdődik meg az M30-as Tornyosnémetit az országhatárral összekötő 1,7 kilométeres szakaszának építése, ezt 2017 végéig tervezik befejezni. Az M30-as Miskolctól az országhatárig a következő években megépül.

Az M35-as Debrecen–Berettyóújfalu szakaszának kivitelezési közbeszerzési eljárása folyamatban van; az építkezés akár már a nyáron megindulhat, az első ütem 2017 végére, a második egy évre rá készülhet el. A projekt részeként a debreceni repülőteret is bekötik a gyorsforgalmi úthálózatba.
A tervek szerint májusban jelennek meg az M2-es Budapest–Vác szakaszának és az M4-es Berettyóújfalu–Nagykereki, azaz a magyar–román országhatár szakaszának közbeszerzési pályázati kiírásai. A most Debrecennél véget érő M35-ös Berettyóújfalunál csatlakozik majd az M4-esbe, így létrejön a Debrecen–Nagyvárad gyorsforgalmi összeköttetés. A transzeurópai közlekedési hálózat elemei a legrövidebb utat biztosítják majd Budapest és Erdély között, és a tranzitforgalom zömét az új szakaszok vezetik el nyugati irányba, az M3-as és M1-es autópályák felé – hangsúlyozta az NFM.

Az M30-as, az M35-ös és az M4-es út fejlesztésével a Kelet-Közép-Euró­pa belső kapcsolatait bővítő, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország keleti régióit egymással és a tengeri kikötőkkel összekötő Via Carpatia útvonal magyarországi szakaszai teljes hosszban kiépülnek. Az előbbi fejlesztések uniós támogatással valósulnak meg, de jelentős költségvetési pénzekre is szükség van, miután az Európai Bizottság szigorú feltételekkel és korlátozott összeggel támogatja a transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli utak fejlesztését, és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nemzeti forrásai is legfeljebb tíz százalékban fordíthatók közúti beruházásokra. (A CEF második pályázati felhívására idén februárban az M15-ös és az M70-es autóút négysávossá tételéhez kapcsolódó támogatási igényt is bejelentett a fejlesztési tárca.)

Hazai forrásból megvalósuló beruházásként jelennek meg várhatóan szintén még májusban a Szolnokot bekapcsoló M4-es M0–Cegléd szakaszának és a Békéscsaba bekötéséhez szükséges M44-es Tiszakürt–Kondoros szakasz közbeszerzési pályázatai. A tervek szerint év végén írják ki az M4-es Abony és Törökszentmiklós közti szakaszának kivitelezési közbeszerzési eljárását.