Nő az internetes visszaélések száma

Megállt a virtuális kártyák számának növekedése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Tavaly év végén 660 ezer ilyen kártya volt az országban, alig 23 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A jelek szerint tehát ennek a biztonságosabb internetes vásárlásra szolgáló eszköznek az ideje lejárt. Az ilyen kártyák száma 2010 és 2014 között még dinamikusan nőtt, most nagyjából minden 12. kártyabirtokosra jut egy internetes kártya. A virtuális kártyához elkülönített számla tartozik, amelyre a kártyabirtokos annyi pénzt utalhat át, amekkora a vásárlás összege, így hiába is van meg a kereskedőnél a kártya minden adata, nem tudja több pénzzel megterhelni a számlát. A bővülésnek azonban nyilván gátat szabhat, hogy kényelmetlen a folyamatos utalgatás a virtuális kártyához tartozó számlára.

Az internetes vásárlásoknál viszont egyre több a visszaélés. Négy év alatt a négyszeresére nőtt azoknak a csalásoknak a száma, amelyeket a webshopokban megadott megadott kártyaadatokkal okoztak a hazai bankok ügyfeleinek. Tavaly csupán az első kilenc hónapban több mint 12 ezer ilyen eset volt, ezzel csaknem 380 millió forintnyi kárt okoztak. 2010-ben még egész évben csak 4800 visszaélés volt, a kár pedig nem érte el a 137 millió forintot. Igaz, az internetes kártyás vásárlások forgalma is hasonló mértékben növekedett az elmúlt években, 2010 óta körülbelül a négyszeresére nőtt. Sok visszaélés persze még így sincs, tavaly például az első kilenc hónapban több mint 26 millió internetes kártyás vásárlást bonyolítottak le a magyarok, vagyis nagyjából minden kétezer tranzakcióra jut egy visszaélés.

A kényelmetlen, számlák közötti utalgatással működő webkártya helyett vannak más megoldások is. A bankok azt is ajánlják, fizessen elő az ügyfél sms-értesítésre a kártyás tranzakciókról, így azonnal látja, ha illetéktelenül használták a kártyát. Ezek a megoldások azonban szinte mindenhol fizetősek. Többnyire nem külön fizetős az úgynevezett 3D Secure megoldás, amelynek az a lényege, hogy a kártya adatain felül egy jelszóra is szükség van a terheléshez. A hazai internetes kereskedők döntő többségénél működik ez, és van ilyen szolgáltatás a Visa és a MasterCard kártyáira is több hazai banknál. A jelszó ilyenkor, amellyel meg kell erősíteni a vásárlást, telefonon érkezik.

Az igazi megoldás persze az lenne, ha a kártya adatait egyáltalán nem kellene megadni a kereskedőnek, ezek a technológiák azokban még csak most kezdenek terjedni. A tokenizáció lehet az egyik megoldás: a token a tényleges számla adatait helyettesíti, így a kártya adatai továbbra is védettek maradhatnak. Ilyen rendszert használ például az Apple Pay.

Tavaly nyáron vezette be Magyarországon a MasterCard a MasterPass szolgáltatást, ennek az a lényege, hogy a kártyaadatok egy mobiltárcában vannak, ezeket sosem kell tehát megadni a vásárlásnál, az ügyfél telefonnal, illetve telefonszámmal vásárol. A szolgáltatás biztonságos és kényelmes is lenne, eddig viszont csupán 200 hazai webshopban érhető el, holott a hazai internetes elfogadóhelyek száma tavaly év végén már 8300 fölött volt. A Visának is van olyan szolgáltatása, amellyel elkerülhető a kártyaadatok megadása, a Visa Checkout, ez azonban egyelőre nem érhető el Magyarországon.