Vidéken is pörög a lakáspiac

A főváros közigazgatási határán túl, az Otthon Centrum adatbázisában szereplő adás-vételi tranzakciók száma alapján a fővárosi agglomerációban Budaörs, Dunakeszi, Érd és Szigetszentmiklós emelkedett ki, de Gödöllőn, Gyálon, Gyömrőn és Kistarcsán, illetve Budakalászon, Szentendrén és Solymáron is élénk volt a piac. A kertvárosi környezetben elsősorban családi házakat adtak-vettek a főváros környéki településeken az év első három hónapjában: az átlagos méret 129 négyzetméter, az átlagos ár 240 ezer forint volt négyzetméterenként.

Az átlag mögött azonban nagy különbségek vannak: míg Érden 100 négyzetméter volt az átlagos méret, Budaörsön ez 175 négyzetméter volt. Az árak tekintetében is nagy különbségek voltak a budai agglomeráció és a pesti oldalon, az M0 mentén található települések között: míg Gyálon, Üllőn, Veresegyházon vagy Szigetszentmiklóson jellemzően átlagosan 20 milliós házak keltek el, addig Budaörsön, Solymáron ennek több, mint kétszeresét fizettek az ingatlanokért, Szentendrén még ennél is magasabb áron kötöttek üzleteket.

A vidéki nagyvárosok mindegyikében a legmagasabbra általában a belvárosi fekvésű, illetve a városközponthoz közeli városrészekben található lakóingatlanokat értékelik a helyiek. Győr legkedveltebb részein a négyzetméterárak 380-450 ezer forint körül alakulnak.

Pécsett a Belváros és közvetlen környezete, valamint a Mecsekoldal közvetlenül Belvároshoz kapcsolódó részei számítanak a legkívánatosabb lakóhelynek. Itt kisebb, 4-8 lakásos társasházi lakásokat keresnek, lehetőleg kertkapcsolattal. Az árak négyzetméterenként 280-320 ezer forint körül alakulnak a használt ingatlanok esetén, míg az új építésű lakások négyzetméteréért 300-450 ezer forint is elkérnek a fejlesztők.

Szegeden a legnagyobb becsben a Belváros, Felsőváros, Rókus, Móraváros, és Újszeged városrészek lakásait tartják a helyiek. A favorit az egyetemekhez közeli tégla építésű lakás, ezeket 280 ezer forintos négyzetméterenkénti áron adják-veszik. Használt lakást már 220-260 ezer forintos fajlagos áron lehet kapni, az új építésűek ára bő százezerrel magasabb, 300- 360 ezer forint négyzetméterenként. A presztízs környéken a közép korosztály főként befektetési céllal vásárol.

Az ország keleti felében Debrecenben a legkeresettebb városrész a Nagyerdő. Ott a leginkább keresett társasházi, 40-60 négyzetméteres lakások átlagára 300–400 ezer forint négyzetméterenként.

Miskolcon a családi házak tekintetében Miskolc-Tapolca, a Vár környéke és Bodótető a legkedveltebb városrészek. A családi házak már 200-250 ezer forintos négyzetméterenkénti áron megvásárolhatók.

Kecskeméten szintén magas presztízsű a belváros, ahol a társasházi lakások ára 11-12 millió forinttól (nappali + 1 hálószoba) akár 35 millió forintig (nappali + 2 vagy 3 háló) terjed. A legjobbnak tartott környék egyértelműen Petőfiváros, ahol családi házakat és sorházakat vesznek.

A tavaly év végén bejelentett kedvezmények már éreztetik hatásukat a vidéki városokban is: az áfa 5 százalékra csökkentése és a csok 10 + 10 milliója sok vállalkozó fantáziáját megmozgatta.

A régiós különbségek ebben a szegmensben talán a leginkább érzékelhetők: Győrben szinten minden városrészben indulnak beruházások a 4-6-8 lakásostól a közepes 20-36 lakásszámú projekteken át a 80-200 lakásos nagy volumenű építkezésekig bezáróan.

Debrecenben néhány projekt jó időzítése révén sikeresen tudta értékesíteni a lakásait, de az Otthon Centrum helyi irodájának tapasztalata szerint kérdéses, hogy nagy számban elfogynak-e majd a most épülő és bőven 400 ezer forintos négyzetméterár felett kínált lakások a városban.

Pécsett már ennél kedvezőbb árszinten 300 ezer forint környékén is találunk új építésű lakásokat, Miskolcon is hasonló árszinten van kínálat, de a borsodi megyeszékhelyen még rengeteg a válság előtt épült és beragadt lakás vár vevőre ennél olcsóbban is. Szegeden sincs hiány új építésű projektekben: ott16-20 lakásos társasházak épülnek, vagy ilyenek építését tervezik a beruházók.

A fejlesztői kedv tehát megvan, azonban az Otthon Centrum több vidéki partnere is jelezte, hogy például a CSOK-ot igénybe vevők egyre-másra inkább saját építésben gondolkodnak, mert így látják legnagyobb értékét a támogatásnak. A jelzett árszintek ugyanis már érdemesebb családi ház építését választani egy új építésű lakás helyett.