Földművelés: Csak Simicska Lajos vett ki osztalékot

A legnagyobb agrárvállalkozások közül még a két legnagyobb bevételt hozó egykori állami gazdaság – a bólyi és a dalmandi – is veszteséget termelt, összesítve több mint 2 milliárd forintnyit, Csányi Sándor OTP-vezérnek. Az MSZP-közeliként kezelt Leisztinger Tamás két mezőgazdasági zrt.-je, az alcsiszigeti és a komáromi együttesen ugyancsak vitte a pénzt. Csak a kegyvesztett Simicska Lajos érdekeltségei – az agrárportfóliót összehozó Mezort Zrt.-t is beleszámítva – voltak képesek osztalékot fizetni, a Lajta-Hanság, a Sárvári, a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., illetve a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. együttesen alig több, mint 300 millió forintot.

A nagyüzemek pozícióját általánosságában rontotta a földalapú támogatás maximálása, ezzel együtt a mezőgazdasági támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője ugyanazon néhány „nagy tőkeérdekeltség”, amelyeket még Ángyán József exállamtitkár térképezett fel. A toplista tavaly árnyalatnyit módosult, a K-Monitor összegzése szerint a Csányi-birodalmat megelőzték a Leisztingerhez köthető cégek. Előbbiek 4,5 milliárd, utóbbiak 4,8 milliárd szubvencióhoz jutottak, de az Északnyugat-Magyarországot uraló Simicska-cégek támogatása is meghaladta a 4 milliárdot.

Csányinak biztosnak látszik a pozíciója a jövőben is, gazdaságait megkímélték az állami földlicitektől, vetélytársai helyzete azonban bizonyosan romlanak a szubvenciós versenyben. Már csak azért is, mert a Leisztinger-birodalom néhány cége máris a miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István érdekkörébe került. A Simicska-cégek által bérelt földek pedig elsőként kerültek kalapács alá az állami liciteken. Ugyan még nincs végeredmény, a Lajta-Hanság üzleti terve az idei évre már 300 millióval kisebb árbevételt és 100 millió alatti nyereséget lőtt be.

Csányi az élelmiszer-gazdaság egészét nézve lényegében mindent visz. A Bonafarm-csoportba tartozó agrárcégei – köztük a már említett Bólyi és Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. – összesen több mint 180 milliárd forint forgalmat produkáltak. A cégek fele veszteséggel, fele nyereséggel zárt, összesítve bő egymilliárddal lendült pozitívba a mérleg. A csoport legnagyobb cége, a Pick Szeged Zrt. ugyanakkor javított, bő ötmilliárddal növelte a bevételét és 700 millióval a nyereségét is. A gyengélkedő tejágazatban versenyző Sole-Mizo Zrt. forgalma ugyan csökkent, de az előző évi egymilliárdos veszteség után tavaly már nyereségbe fordult. Mindezeknél súlyosabb tényező a piacon a KITE Zrt., amelyet több lépésben kebelezett be az addig is fő agrároligarchának kikiáltott Csányi. A nádudvari központú monstrummal a termelőket alapanyaggal ellátó és számukra finanszírozást biztosító piacvezető integrátor került a kezébe. Az integrátor durván 5 százalékkal, 250 milliárd forintra növelte az árbevételét tavaly.

Az agrároligarchákhoz nem mérhetők a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc mezőgazdasági vállalkozásai, de a támogatásokat tekintve rájuk vert: a K-Monitor közlése szerint a Búzakalász 66 Kft. több mint 300 millió forint szubvencióban részesült, vagyis három év alatt megtízszereződött az állami apanázsa. Összességében javítottak a Mészáros-cégek tavaly, a Búzakalász 66 nyereségbe fordult, a belőle kivált húsfeldolgozó üzletág Bakony Hús Kft. néven már az első évben nyereséget hozott.