Ennek ellenére várhatóan jó évnek néznek elébe a dinnyetermesztők. Ledó Ferenc közölte: idén mintegy 5600 hektáron termelnek görögdinnyét a gazdálkodók. Ez 5-6 százalékkal nagyobb terület, mint tavaly. Ha kedvező lesz az időjárás ezután is, akkor országosan 230-240 ezer tonnás termés várható, ez nagyjából 25-30 ezer tonnával több a 2015-ös dinnyemennyiségnél. Exportra is bőven jut, a magyar dinnye hagyományos vevője Németország, Lengyelország és Csehország. Külpiacokra az idei szezonban mintegy 70-90 ezer tonna dinnyét szállít az ágazat.
A korai fajtákat már ezen a héten szüretelni kezdik Magyarországon, az állomány zömét pedig július első napjaiban kezdik szedni – tette hozzá Ledó Ferenc. Az idén hosszabb dinnyeszezonra van kilátás, várhatóan augusztus végéig tart majd. Ennek oka, hogy a termelők több dinnyét később, április végén vagy május elején ültettek ki.
A dinnye áráról szólva a szakember megjegyezte: nagyjából 100-150 forint között van az a kilónkénti ár, amely a termékpálya minden szereplőjének hasznot hoz, és a vásárlók is elfogadják. A fogyasztás alakulása ezenfelül elsősorban az időjárástól függ: „Évek óta az a tapasztalat, hogy ha kánikula van, gyakorlatilag nincs olyan dinnye, amit ne lehetne eladni. Esős, hűvös időjárás esetén viszont alig veszik a vásárlók a gyümölcsöt.”
A dinnye esetében az elmúlt néhány évben megváltozott a piac is, amelyhez a jelek szerint sikerrel alkalmazkodnak a termelők. Magyarországon is egyre többen keresik a kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 kilós dinnyéket már egyre nehezebb értékesíteni. A külpiacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi partnerek már gyakorlatilag nem vesznek meg nagyobb méretű dinnyét, ezekkel szemben a leginkább toleránsak még a lengyel vásárlók.
Újabb trend az is, hogy egyre terjednek a kereskedelemben a mag nélküli dinnyefajták. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakran látni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, terjedését az sem tudja megállítani, hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. További változás a piacon az is, hogy a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.
Nem egyformán fagytak el
Az egyes gyümölcsöket eltérő mértékben érintette a fagykár, ez pedig meglátszik piacokon is. Az őszi- és a kajszibarack javarészt megúszta a későn jött hideget, itt érdemi árváltozás sincs tavalyhoz képest. A cseresznye és a meggy viszont komoly károkat szenvedett. Utóbbi idei termése 55 ezer tonna lett, jóllehet a fagyok előtt még 80-85 ezer tonnát vártak a szakértők. Az almatermés is megszenvedte a hideg éjszakákat, főként azért, mert a helyi fagy a legjelentősebb almatermő területeket, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.