Kancellárok a kórházkasszánál - vak vezeti a bekötött szeműt?

Nyolc-tíz rendkívüli hatáskörrel felruházott, egyenként 1-1,5 millió lakos egészségügyi ellátásáért felelős kancellárra bízná az egészségügy rendbetételét a kormány 2017-től – ez derült ki a kormány számára készült és a Népszabadság által közölt előterjesztésből. A forradalmi átalakítás tervezete szerint a kancellárok felügyelnék a 600 milliárdos szakellátás elköltését is. Az ő felelősségük lenne, hogy az intézmények betartsák a költségvetési korlátokat. Feladatuk lenne az is, hogy elosszák a feladatokat az intézmények között, ügyelve arra, hogy egy szolgáltatást ott végezzenek, ahol megvannak hozzá a feltételek. Dönthetnek arról is, hogy egy intézményben milyen profilok maradjanak, átcsoportosíthatnak orvosokat, ápolókat egyik ellátóhelyről a másikra. A rendszertől már 2017-ben 10 milliárdos megtakarítást várnak.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Mediaworks központi szerkesztőségének a kérdésére azt mondta, nem közölték velük az előterjesztés részleteit. Az elnök szerint a szemmel láthatóan financiális szempontú megközelítés pénzügyi menedzserek megjelenését vetíti előre. A várt megtakarításról szólva aggodalmát fejezte ki.

„Aki az egészségügyben megtakarítási lehetőséget lát, az udvariasan fogalmazva illúziókat kerget, kevésbé finoman mondva szégyellje magát! Az egészségügyből súlyos százmilliárdok hiányoznak, fiskális szempontú elvonási lehetőséget keresni nem szabad” – fogalmazott Éger István.

A tervezet szerint a kórházaknak nem lesz önálló költségvetésük, a pénzüket a nagytérségi kancellária kezeli majd. A munkáltatói jogok, a pénzügyi döntések, a logisztika, a bérszámfejtés és a karbantartás is a kancelláriákhoz kerül majd. Nem rajong az ötletért László Imre volt kórházigazgató, a DK szakpolitikusa sem.

„Hihetetlen, számomra felfoghatatlan: a kórházak elveszítik az önállóságukat, a gazdasági igazgatók munka nélkül maradnak, a jelenlegi igazgatók a szakmai irányítást végzik, miközben a betegellátás szervezését a kancellárok veszik át. A vak fogja vezetni a bekötött szeműt. A kormány feleslegesen hoz létre egy újabb bürokratikus rendszert, ami ráadásul megnehezíti a kórházak és az egészségügy dolgozók munkáját, a betegekkel pedig nem foglalkozik” – mondta a Szent Imre Kórház volt főigazgatója.

Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke az Info Rádiónak azt mondta: ha a kancellárok a párhuzamosságokat szeretnének megszüntetni, melyek nagy számban vannak a magyar egészségügyben, a betegutakat akarják jobban megszervezni, és bizonyos struktúraváltást is hajlandók végrehajtani, akkor lehet megtakarítást elérni.

„Az a kancellár azonban még nem született meg, aki a mostani finanszírozási viszonyok között nullszaldóra ki tud hozni egy egészségügyi intézményt” – mondta Svébis Mihály.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár már az év elején arról tájékoztatta a kórházi vezetőket, hogy a kormányzat az egyetemek gazdasági felügyeletéhez hasonló rendszer kialakítására készül a kórházak esetében is. Akkor még nem lehetett tudni, minden intézmény kap-e kancellárt. Most a 150-160 kórházzal és 8-10 kancellárral számolva 15-20 kórház kerülhet közös felügyelet alá, tehát valamiféle regionális felosztás képzelhető el. A javaslat szerint a kancellárok hatásköre a területén lévő minden állami egészségügyi intézményre kiterjedne.