Olcsón adnák bérbe az MNB-alapítványok a drágán vett ingatlanokat

Nem tűnnek igazán jó befektetéseknek az MNB-nek és alapítványainak eddigi ingatlanvásárlásai, ráadásul többnek a vételára is erősen túlzónak látszik– vélik a Világgazdaság által megkérdezett ingatlanpiaci szakértők.

A legnagyobb port az Eiffel Palace irodaház 2014. júliusi megvásárlása verte fel, amiért az MNB több mint tíz százalékkal többet, nettó 45,3 millió eurót fizetett. Ráadásul további jelentős összegeket fordított még rá, noha már eleve modern állapotban jutott hozzá. Idén február elején derült fény például arra, hogy 411 millió forintért exkluzív teret alakítanak ki az Eiffel Palace tetején. (Csak érzékeltetésül: szinte hajszálra ugyanennyiért vette meg a jegybank a tiszaroffi Borbély-kúriát.) A kritikákra azonban az MNB január végén úgy válaszolt, a frissített vagyonértékelés szerint a belvárosi irodaház piaci értéke mintegy 6 százalékot emelkedett a tavalyi évhez képest.

A legutóbb bejelentett, összesen 74,5 millió euróért (áfával növelten mintegy 24,7 milliárd forintért) megvásárolandó négy ingatlan egyike, az egykori Magyar Posta-székház, vagyis a Széll Kálmán téri Buda Palota csak magas költségekkel alakítható át a mai igényeknek megfelelő irodaházzá. Többek között a szigorú műemlékvédelmi megkötések miatt, hiszen például nem bontható meg a homlokzat. Bár az induló 25 millió eurós vételárat az alapítványok több mint tíz százalékkal, 22,3 millió euróra lealkudták, a problémát a szükséges ráfordítások jelentik, amit jól mutat, hogy az épületet eladó, a Wallis-csoporthoz tartozó Wing Zrt. az általa ide tervezett fejlesztés végső értékét 50 millió euróra taksálta.  Az irodaházból évi 2,9-3 millió eurós bevételt terveztek, ami mintegy 5,8 százalékos megtérülésnek felel meg. Ám ez az ingatlanpiaci szakértők szerint nagyon gyenge hozam egy olyan piacon, ahol könnyedén realizálható a 7,5-8 százalék is.

A szakértők a Millenáris Parkban kiszemelt két irodaház vételét sem tartják jó üzletnek. A nagyobbik, a Millenáris Classic régi típusú, felújított irodaházának 25,13 millió eurós vételárát sokallják, mivel annak reális piaci értékét 15-17,5 millióra taksálják, a 4,8 százalékos megtérülési rátáját pedig keveslik. A vételárhoz képest túl magas felárat elvileg indokolhatná, ha lenne még más is az üzletben, ezt azonban az alapítványok eddig még nem hozták nyilvánosságra.

Túlzónak, de reálisabbnak tartják a szakértők a másik, új építésű, egyedi, ötszintes, 1965 négyzetméteres Millenáris Avantgarde irodaház 6,67 millió eurós vételárát, miután annak reális értékét 5,7-5,9 millióra becsülik. Annak kis méretét azonban problematikusnak tartják, mivel az irodaházak 5 ezer négyzetméter felett üzemeltethetők gazdaságosan, ez alatt számos pluszköltség merül fel. Túl magasnak tűnik a Debreceni Innovációs Tudásparkban működő háromszintes, 13 600 négyzetméteres irodakomplexum 20,4 millió eurós (6,4 milliárd forint) vételára is, hiszen az ingatlant 2008-ban 4 milliárd forintból építették.