Dübörög a fővárosi lakáspiac

„A feladott budapesti lakáshirdetésekre másnap már öten-hatan állnak sorba, és az eladók válogathatnak a készpénzes vevők közül” – panaszkodott lapunknak egy fiatalember, aki nagyobb lakásba költözne, s részben hitelből vásárolna. Már szóbeli megállapodást is mondtak neki vissza, mert gyorsan akadt vevő, aki készpénzben fizetett. Mások arra panaszkodnak, hogy egyes frekventált újlakás-építési projekteknél a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő vásárlóként szinte szóba sem akarnak velük állni, mivel van bőven vásárló, aki azonnal tud fizetni.

Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét nem lepték meg az említett tapasztalatok. „Hét szűk esztendő után láthatóan visszatért a lakossági bizalom, és a válság alatt elhalasztott vásárlások is élénkítik a lakáspiacot. A 2014 második felében elindult fellendülés az idén is folytatódik, így az árak és a forgalom tekintetében is a válságot megelőző években megszokott szint felé haladunk” – mondta lapunknak Soóki-Tóth. Gyakori forgatókönyv például, hogy a 10-12 éve lakást vásárolt család időközben gyarapodott, és emiatt nagyobb ingatlant venne, esetleg családi házba költözne. Emellett a befektetők érdeklődése is jelentősen megnőtt a lakáspiac iránt, többek közt a brókerbotrányok miatt, másrészt a rövid távú kiadás népszerűsége is ebbe az irányba ösztönzi őket.

A Duna House barométere szerint júniusban 12 ezer ingatlan cserélt gazdát országszerte, az első félévben pedig a becslés szerint 69 500 adásvétel zajlott. A tavalyi első félévben 68 300 tranzakciót mértek az ingatlanközvetítő piacelemzői, ami 2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A budapesti vásárlók között júniusban is magas volt a befektetők aránya, ők a teljes forgalom 42 százalékát tették ki, átlagban 23,75 millió forintot költöttek 62 négyzetméter körüli ingatlanokra. Minden ötödik vevő első lakását vásárolta meg, hasonló méretet kerestek, de durván 1,5 millióval olcsóbban.

Bár Budapesten a kedvelt lakásméretekben nem történt változás, a vevők többsége még mindig 40-60 négyzetméter közötti ingatlant vásárol, a négyzetmétersávok elcsúsztak a drágább irányba: Budán 2015 első felében a tranzakciók 27 százalékát tette ki a 400 ezer forint fölötti négyzetméterár, idén viszont már minden második ilyen volt. Pesten 11-ről 30 százalékra ugrott meg a legdrágábbak aránya.

Pörög a lakáshitelezés is

A lakáspiac élénkülésével a lakáshitelezés is felpörgött: az első negyedévben a háztartási hitelek közül a lakáscélú kölcsönök kihelyezése emelkedett a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal – derült ki az MNB adataiból. Májusban ráadásul újabb csúcsot ért el a havi lakáscélú hitelkihelyezés 42,5 milliárd forintos volumene, ami összességében folyamatosan pozitív tendenciát mutatott 2013. január óta. „A saját statisztikánkból az látszik, hogy 2016 első öt hónapjában 15 százalék körül volt a lakásukat hitelből vásárlók aránya” – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója. Amíg a válság alatt tíz vevőből mindössze egy finanszírozta hitelből lakásvásárlását, ez az arány a lakáspiacon a bizalom erősödésével megnőtt. Az OCHC tapasztalata alapján a lakáshitel jellemző futamideje 16 év körül alakul, az átlagos hitelösszeg pedig 8 millió forint, bár ez régiónként változó, és nagyban függ a jellemző ingatlanáraktól.