Összesen 560 ezer lakás, az állomány 12,7 százaléka áll üresen Magyarországon, miközben a háztartások többsége továbbra is elégedetlen az otthona minőségével – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Miben élünk?” címet viselő felméréséből. A KSH utoljára 12 éve készített a lakásviszonyokról kutatást, a 2015 novemberében (tehát még a CSOK kiszélesítése és az áfa-csökkentés bevezetése előtt végzett), széleskörű mintán - 516 településen, 9800 háztartás interjúzásával, 1600 üres lakás elérhető adatainak rögzítésével - végzett felmérés eredménye azokkal az adatokkal összevethető. Az eredmények tanúsága szerint a válság után elmaradó lakásberuházások az otthonok minőségén látszanak meg leginkább, bár a 2003-2008-as időszak felívelése óriási javulást hozott a lakhatási körülményekben.
Tavaly év végén például 320 ezer otthon volt nem elfogadható minőségű, míg 2003-ban még 530 ezer volt ilyen: a substandard lakások aránya 15 százalékról 8 százalékra mérséklődött (ezek zöme – 84 százaléka - egyszintes családi ház, tanya és általában kisközségekben, falvakban találhatók). A fürdőszoba vagy WC nélküli, esetleg vezetékes vízzel nem ellátott otthonok aránya a tizenkét évvel ezelőtti 7-9 százalékos szintről 3 százalék alá esett, a csatornázatlan lakások aránya 35,1 százalékról 12,6 százalékra. Eközben nőtt a duplakomfortos (vagyis a két fürdőszobás) lakások aránya: 8-ról 12 százalékra. Természetesen a magas lakásminőség a legjobb, az alacsony pedig a legrosszabb jövedelmi tizedet jellemzi leginkább a KSH felmérése szerint, ám utóbbiak esetében markánsan magasabb a sokgyermekes, a hátrányos helyzetűek és az idősek aránya.
Amiben nincs különbség az az elégedetlenség: a lakók kevesebb mint 40 százaléka volt maradéktalanul elégedettek az épület minőségével. A lakások 18 százalékáról mondták azt, hogy az elmúlt tíz évben nem szorult felújításra – ezek az új építésű ingatlanok. További 21 százalékot újítottak fel korábban, ezért nincs velük probléma. A legjobb műszaki állapotban a többszintes családi házak és a zöldövezeti társasházak vannak, míg a beavatkozást nem igénylő épületek aránya a városi bérházak és a hagyományos építésű parasztházak között a legalacsonyabb. A válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt évek felújításai ellenére volna mit tenni, míg 24 százalék panaszkodott arra, hogy nem történtek meg a szükséges korszerűsítések az elmúlt évek során.
A háztartások a jövőben is számos épület- és lakásfelújítást terveznek, közöttük vezető helyet foglal el a nyílászárócsere, a külső szigetelés és a homlokzattatarozás. Összesen mintegy 140 ezer háztartás tervez a következő három éven belül teljes lakásfelújítást. A tervek megvalósulását azonban nagymértékben befolyásolhatja az újlakás-építés alakulása és a jövőben elérhető lakástámogatások feltételrendszere.
Költözni kevesebben szeretnének. A 2015-öt megelőző évtizedben mai lakásába a háztartások egyharmada költözött, a lakást változtatók 49 százaléka új vagy használt lakást vásárolt, 6 százalékuk új lakást épített. A lakást változtatók többsége valamilyen személyes, családi ok miatt költözik. A házasságkötés és az élettársi kapcsolat létesítése régóta vezető költözési indok, de mára az is általánossá vált, hogy a fiatal felnőttek már ezt megelőzően önállóvá válnak. Új jelenség, hogy 2008 után a munkalehetőségek miatti költözés is gyakoribbá vált.
A közeljövőben költözést 11 százalék tervez, a legnagyobb csoportjukat az önállósodásra vágyó fiatalok adják. Azok, akik a meglévő lakásukkal elégedetlenek és emiatt költöznének, főként családi házba vágynak, de sok az olyan háztartás is, amely nagyobb vagy jobb állapotú lakást szeretne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.