BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kicsi az esély a Török Áramlatra

Újból terítéken a Török Áramlat, bár a tegnapi Putyin–Erdogan-találkozó inkább a politikai enyhülésről, mint a tényleges vezetéképítési szándékról szólt

Törökország kész azonnal megtenni a szükséges intézkedéseket a Török Áramlat gázvezeték-beruházás folytatása érdekében, ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök még hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott tegnapi találkozója előtt közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel. A „szükséges intézkedésekről” kedden Vlagyimir Putyin is beszélt, ám azok között nem a beruházáshoz kapcsolódó, hanem politikai lépéseket sorolt fel. Egyrészt emlékeztette török kollégáját, hogy a tavaly novemberig virágzó orosz–török kapcsolatok nagyon mélyre zuhantak, miután a törökök Szíria fölött lelőttek egy orosz vadászrepülőt, amelynek a pilótái életüket vesztették – áll a Kreml közleményében. Másrészt az orosz elnök nagyon bízik abban, hogy Erdogan felszámolja a minapi puccskísérlet által okozott törökországi belpolitikai válságot. Az orosz elvi álláspont itt az, hogy Erdogan mindig álljon ellen minden olyan kísérletnek, amelyből alkotmányellenes intézkedések következhetnek. Putyin ugyanakkor lehetőséget lát a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak helyreállítására, illetve a terrorizmus elleni harcban való együttműködésre. Erdogan pedig biztosította tárgyalópartnerét, hogy országa elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében.

A Török Áramlat lefektetéséről egy 2014. végi orosz–török megállapodásban döntöttek, miután a Déli Áramlat gázvezeték terve az uniós jogszabályi kifogások miatt lekerült a terítékről. A Török Áramlat a végső állapotában négy, együtt évi 63 milliárd köbméter kapacitású, Fekete-tenger alatti vezetékből állna, és Törökországba juttatná az orosz gázt, amelyet onnan Európába, a többi között Magyarországra továbbítanának. Csövei 660 kilométeren át a Déli Áramlat nyomvonalán haladnának, 250 kilométeren át pedig új útvonalon.

 

Készülnek az Adria gázvezetékre

A jövő évtől épülhet és a tervek szerint 2019 végétől működne a 878 kilométeres Trans Adriatic Pipeline (TAP), amelyen például azeri gáz érkezhetne Európába. A kivitelezők a napokban rendeltek a német Siemenstől hat 15 megawattos gázturbina hajtású kompresszort. Az Adria Törökországban a Transz-Anatólia gázvezetékre csatlakozik rá, és onnan szállítja a gázt Dél-Európa felé.


A politikai enyhülés azonban kevés a vezetékek lefektetéséhez. A Török Áramlat elindulásához „pénzügyi feltételeknek is teljesülniük kell, és a gazdasági körülményeknek is megfelelőknek kell lenniük” – jelentette ki két hete újságírók előtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Ráadásul – mint mondta – nem ült tétlenül a projekt oroszországi gazdája, a Gazprom sem, amíg fagyosak voltak az orosz–török kapcsolatok. Alternatív szállítási útvonalakat vizsgált, és európai partnerekkel egyeztetett róluk.

 

Gázpiaci körökből a Világgazdaságnak nem erősítették meg, hogy túl nagy esély lenne a Török Áramlat folytatására. „Egyrészt a Törökországgal való együttműködés nem a katonai puccs óta vált politikailag kockázatossá, hanem mindig is az volt. Másrészt az orosz gáz Európába történő szállítása észszerűbbnek tűnik a meglévő ukrajnai útvonalon” – jelentették ki szakértők lapunknak. Igaz, ehhez az orosz–ukrán feszültséget is fel kell még számolni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.