Marad a tojásárak bogarászása

Változik a tojás árának feltüntetése a boltokban, miután a nemzetgazdasági és a fejlesztési minisztérium közös rendelettervezete szerint ezután a kilogrammra vetített árat – amit 2012 óta fel kell tüntetni – ugyanakkora méretben kell kiírni, mint a darabra vonatkozót. A tervezet szerint az egységár jelenleg nem megfelelően látható, ezért alkalmas arra, hogy a drágább tojást vegyük meg, noha az a dobozár alapján olcsóbbnak tűnik.

A kormányzat a vásárlók dolgát szeretné megkönnyíteni, ám ezt így nem éri el. A jelenlegi szabály alapján háromféle árat adnak meg a boltok a tojásoknál: jól láthatóan kiírják a doboz árát, emellett kisebb méretben feltüntetik a darabárat, valamint a kilogrammra vetített árat. Utóbbiak távolabbról szinte olvashatatlanok, ráadásul a kilónkénti ár megjelölése 20 százalékkal kisebb méretű is lehet. A mostani változtatás szerint a kilós ár kiírása akkora lesz, mint a darabáré – vagyis továbbra is bogarászni kell a számokat.

A szabály átírását a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége kérte. Az érdekképviseleti szervezet szerint ugyanis megtévesztő, hogy olcsóbbnak tűnik az S méretű tojás, miközben összességében gyakran ugyanannyiba kerül, mint például a nagyobb M-es. A történet ráadásul nem csak a fogyasztóvédelemről szól. Az S-es tojás a magyar kereskedelemben gyakorlatilag megfelel az importtojásnak. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) idén márciusi, 206 boltot érintő felmérése szerint az S kategóriában az import aránya 82 százalék, a kicsivel nagyobb SM kategóriában pedig 97 százalék volt. Az SM kategória érdekes fogalom, az ilyen jelölésű dobozban jellemzően egy M-es tojás van, a többi kicsi. A hazai tojás nagy része M-es, ebben a méretosztályban csak 7 százalék volt az import aránya a felmérés idején, a nagyobbakban pedig nem volt külföldről származó tojás.

A boltokban kínált tojás mintegy egyharmada importáru. Többnyire Lengyelországból érkezik, és a hazai termelők évek óta zúgolódnak miatta, mert a lengyelek alacsony ára rákényszeríti őket az önköltség alatti értékesítésre. Ráadásul az elmúlt években a tojáspiacon is beindult az áfacsalás. Egyes becslések szerint a feketegazdaság aránya ezen a területen elérte a 30-40 százalékot. A tojástermelők szerint a csalók az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (EKÁER) is ki tudják cselezni. Erre utal, hogy az AKI felmérése szerint márciusban a hazai tojást a boltok átlagosan 41,4 forintért kínálták darabonként, az importtojás fogyasztói ára ennél 28 százalékkal alacsonyabb, 29,6 forint/darab volt. Korábban hasonló árkülönbségeket lehetett tapasztalni az áfacsalt cukor, liszt, étolaj, tej esetében a hazai és az utaztatott külföldi áruk között. A helyzeten javíthat, hogy jövőre 27-ről 5 százalékra csökken a tojás áfája (más alapvető élelmiszerek áfájával együtt), így kevésbé fogja megérni vállalni az áfacsalás kockázatát.