Reaktorreform

A tórium atomerőművi fűtőanyagként való felhasználásáról kell 2017. március 1-jére javaslatot készítenie az orosz állami Roszatom vállalatnak és a nukleáris kutatásokra létrejött Kurcsatov Intézetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök kérése szerint. A tórium kevésbé radioaktív, mint az uránium, viszont annál jóval bőségesebben áll rendelkezésre. Jelentős tóriumtartalmú ásványvagyona van Oroszországnak, Kínának Indiának, Norvégiának, Kanadának, az USA-nak és Izraelnek.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség több mint 4,5 millió tonnára teszi a globális tóriumtartalékokat, az amerikai US Rare Earths társaság pedig azt állítja, hogy az USA-ban annyi nagy koncentrációjú tórium található, amennyiből, ha azzal atomerőműveket táplálnának, évszázadokig ki lehetne elégíteni az ország energiaigényét.

A tóriumnak műszaki előnyei is vannak az urániummal szemben, például az atomerőművi használata során kevesebb plutónium és aktinoida (mesterséges radioaktív elem) termelődik – írja a Nucnet –, és atomfegyverekben is kevésbé is használható. Más forrás szerint a tóriumalapú erőművek azonos mennyiségű kiindulási anyagból hússzor több energiát szolgáltatnak, mint az uránalapúak, mert míg az urán hasadóanyag körülbelül 5 százaléka hasznosul, addig a tóriumnak majdnem az egésze.

Vannak viszont hátrányok is: mivel a tóriumizotóp felezési ideje nagyon rövid, újrahasznosításakor sokkal nagyobb radioaktivitással és hőmérséklettel kell számolni. Igaz, még ki sem dolgozták a fűtőelemek újrahasznosításának módját, és általában is kevesebb az üzemeltetés során összegyűlt tapasztalat.

De azért gyűlik. A tóriumos fűtőelemeket már több éve kipróbálták, csak éppen nem terjedt el a használatuk. Néhány éve a figyelem újra a technológiára irányul. 2011-ben például India bejelentette, hogy egy tóriumalapú nehézvizes reaktor tesztjére készül, két évre rá pedig Norvégiában adtak át egy tóriumos kísérleti erőművet. A norvég állam tulajdonában lévő Halden reaktorban lépésről lépésre helyettesítik az uránt a tóriummal, a teszt már folyik.

Készülődik Kína is: 2014-ben a kínai kormány az addigi 25 évről 15 évre (tehát 2029-re) módosította azt a határidőt, amikorra meg kell építeni az ország tóriumos reaktorát. Az előkészületekre a Kínai Tudományos Akadémia kutatóközpontot hozott létre Sanghajban. A kínai áramtermelés 70 százaléka széntüzelésű erőművekből származik, míg a 21 atomerőművi blokk csak 2,1 százalékot képvisel a 2014-es adatok szerint. A World Coal Associa­tion adatai szerint Kínában több mint hatszázhúsz szénerőmű üzemel.