Reaktorreform
A tórium atomerőművi fűtőanyagként való felhasználásáról kell 2017. március 1-jére javaslatot készítenie az orosz állami Roszatom vállalatnak és a nukleáris kutatásokra létrejött Kurcsatov Intézetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök kérése szerint. A tórium kevésbé radioaktív, mint az uránium, viszont annál jóval bőségesebben áll rendelkezésre. Jelentős tóriumtartalmú ásványvagyona van Oroszországnak, Kínának Indiának, Norvégiának, Kanadának, az USA-nak és Izraelnek.
A tóriumnak műszaki előnyei is vannak az urániummal szemben, például az atomerőművi használata során kevesebb plutónium és aktinoida (mesterséges radioaktív elem) termelődik – írja a Nucnet –, és atomfegyverekben is kevésbé is használható. Más forrás szerint a tóriumalapú erőművek azonos mennyiségű kiindulási anyagból hússzor több energiát szolgáltatnak, mint az uránalapúak, mert míg az urán hasadóanyag körülbelül 5 százaléka hasznosul, addig a tóriumnak majdnem az egésze.
Vannak viszont hátrányok is: mivel a tóriumizotóp felezési ideje nagyon rövid, újrahasznosításakor sokkal nagyobb radioaktivitással és hőmérséklettel kell számolni. Igaz, még ki sem dolgozták a fűtőelemek újrahasznosításának módját, és általában is kevesebb az üzemeltetés során összegyűlt tapasztalat.
De azért gyűlik. A tóriumos fűtőelemeket már több éve kipróbálták, csak éppen nem terjedt el a használatuk. Néhány éve a figyelem újra a technológiára irányul. 2011-ben például India bejelentette, hogy egy tóriumalapú nehézvizes reaktor tesztjére készül, két évre rá pedig Norvégiában adtak át egy tóriumos kísérleti erőművet. A norvég állam tulajdonában lévő Halden reaktorban lépésről lépésre helyettesítik az uránt a tóriummal, a teszt már folyik.
Készülődik Kína is: 2014-ben a kínai kormány az addigi 25 évről 15 évre (tehát 2029-re) módosította azt a határidőt, amikorra meg kell építeni az ország tóriumos reaktorát. Az előkészületekre a Kínai Tudományos Akadémia kutatóközpontot hozott létre Sanghajban. A kínai áramtermelés 70 százaléka széntüzelésű erőművekből származik, míg a 21 atomerőművi blokk csak 2,1 százalékot képvisel a 2014-es adatok szerint. A World Coal Association adatai szerint Kínában több mint hatszázhúsz szénerőmű üzemel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.