BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Álomautó az új Honda NSX

Hibrid hajtású rakétaként tért vissza a Honda NSX, hogy legalább akkorát szóljon, mint annak idején az első nemzedék.

Alig volt gumiszerelő műhely vagy maszek autószerviz, ahol ne díszelgett volna egy poszter az első Honda NSX-ről, mely szédületes technikai megoldásaival olyan nagyágyúkra vadászott, mint a Porsche 911-es izmosabb változatai vagy éppen a Ferrari 348-as. Legendák keringenek kanyarsebességéről és kezelhetőségéről, a nimbuszban pedig az is benne van, hogy a fejlesztési finomhangolásban Ayrton Senna is részt vett, akkor még a McLaren-Honda pilótájaként. Most pedig itt áll előttem az estorili pályán (ahol Senna első futamát nyerte) az utolsó csavarig friss és ropogós, új nemzedék, az utóbbi évek egyik legjobban várt sportkocsija.

Az első generáció és az új kocsi premierje között három évtized telt el, azóta sok minden változott az autóiparban. Olyannyira, hogy az eredeti koncepcióhoz csak annyiban maradt hű a Honda, hogy a vezetési élményszint a lehető legmagasabb legyen, még a gyártás sem japán, az összeszerelés az Egyesült Államokban, Marysville-ben folyik.

A térhálós vázra, nagyrészt alumíniumból épített NSX négy motorjával a világ egyik legfejlettebb négykerekűje, hiszen az első tengelyen két villanymotort helyeztek el, melyek egymástól függetlenül is képesek hajtani, míg a kocsi hátsó traktusában egy különálló elektromotort és egy 3,5 literes, hathengeres, biturbó benzinest találunk.

Az NSX-be a világ jelenlegi egyetlen, kilencfokozatú, dupla kuplungos váltóját szerelték, de összességében a teljes csomag döbbenetes mérnöki munkáról árulkodik: gondoljunk csak bele, hogy tíz hűtő felel az optimális hőháztartás fenntartásáért.

De mit tud a gyakorlatban az 581 lóerős és 698 Nm rendszerteljesítményű szuperautó? Sisak fel, és már­is jön az első ötkörös menet, méghozzá egy jobbkormányos NSX-szel, először csak óvatosan. Egyrészt Estoril nem éppen a hatalmas bukótereiről híres, másrészt a Honda emberei többször is elmondták, hogy az egymás mellett sorakozó NSX-ek az egyetlen európai példányok, szóval épségben hozzuk vissza az autókat. A bokszból csendes üzemmódban gurulok ki, ekkor 80 km/órás tempóig csak a villanymotorok hajtanak, s ahogy nagy gázt adunk, vagy kifogy a szufla az akkuból, rögtön bekapcsolódik a V6-os biturbó motor – tisztára olyan, mint a többi hibrid.

Ahogy elkezd az ember játszani az üzemmódokkal (sport, sport+, versenypálya), a halk és viszonylag komfortos autóból igazi vadállat lesz: az egyes menetprogramok feszesítik a futóművet, közvetlenebb lesz a kormányzás, a váltó kapcsolási pontjai módosulnak, és a csappantyús kipufogó jóvoltából bestiális lesz a hangja. Az igazán lenyűgöző azonban a gyorsulás, ilyet utcai autóban átélni már-már szürreális, ezt a szintet motorkerékpárokon lehet érezni. Gyorsulási adatot nem hozott nyilvánosságra a márka, de nem hivatalos mérések szerint mindössze 2,9 másodpercig tart a 0–100-as katapult. A nyers erő persze csak egy dolog: olyan balansza van az autónak, hogy betanulási idő nélkül lehetünk vele gyorsak, az ügyes nyomatékszabályozás miatt aktív aerodinamikai elemek hiányában is sínautóként fordul az NSX, a durva kigyorsításokon pedig remekül lehet érezni, hogy mikor veszítik el a tapadást a hátsó kerekek.

Merthogy kikapcsolt menetstabilizálóval és kipörgésgátlóval a driftelés császára az új Honda, kontrollálni a hatalmas teljesítmény ellenére nagyon egyszerű. Az ötéves fejlesztési munka eredményeként megszületett álomautó élőben szinte sokkoló, minden részletén látszik a funkcionalitás, a forgalomban amolyan igazi látványosság, ami után mindenki megfordul. Az országúti vezetés alatt kiderült, hogy szupersportkocsi létére a keménysége (csendes üzemmódban) akár a mindennapi használatot is lehetővé teszi, ülései és belső kialakítása nem gátolják ebben, maximum nagyobb termetűeknek lesz szűkös a fejtér. Nem mintha az árérzékeny vevőkör autója lenne az NSX, azért az érdekesség kedvéért elmondom: 12 liter benzinből úgy lehet járkálni az új Hondával, hogy időnként kihasználjuk a közel 600 lóerőt, ami mégiscsak hihetetlenül hangzik. 180 000 eurós árával ha minimálissal is, de a két ellenfél fölé lőtték be az árát, a gyártáskapacitást pedig napi 6-7 autóban maximalizálják, biztosítva ezzel az exkluzivitást. A gyáriak elárulták, hogy több változat is jöhet, például plug-in verzióra és egy kőkemény, lecsupaszított GT3-as stílusú modellre is számíthatunk.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.