Héder Barna: akadtak hibák az olimpiai közvetítésen

A közmédia munkatársai követtek el hibákat az olimpiai események közvetítése során, de összességében világszínvonalú tartalmat juttattak el a nézőkhöz – így értékelte a közmédia munkáját a lapunknak nyilatkozó Héder Barna, az M4 Sport igazgatója. Míg a legutóbbi, londoni olimpiáról napi 16 órában tudósítottak a játékokról (az M1-en, illetve az M2-n), addig most napi 24 órában közvetítettek két csatornán, az M4 Sporton és az M5-ön, ráadásul az eredetileg tervezett 98 fő helyett csak 52-en dolgoztak a helyszínen. Ez a létszám körülbelül a fele a régebbi stáboknak.

A londoni és a riói olimpia közvetítése abban is különbözött egymástól, hogy míg a négy évvel előttin két stáb dolgozott a helyszínen, addig a mostanin tíz. Ennek köszönhetően minden olyan versenyen jelen lehetett a közmédia egy-egy stábja, amelyen magyar résztvevő indult, és az összes olimpikont meg tudták szólaltatni, be tudták mutatni – mondta Héder, aki tehát nem állítja, hogy nem követtek el hibát, de az olimpiai események közvetítése máshoz nem hasonlítható, és az MTVA munkatársai megfeszített munkát végeztek, napi 48 órányi műsort gyártottak. Ezt azért emelte ki az igazgató, mert voltak, akik szakszerűtlennek nevezték a tudósítókat egyes közvetítések miatt. Héder szerint a tudósítók nagyon le voltak terhelve, de egy sportcsatorna működésben ez benne van.

Az előbbi feladatot úgy tudták megoldani, hogy a korábbiakhoz képest idén sok video-újságíró dolgozott a helyszínen, vagyis olyan munkatársak, akik egymagukban voltak az operatőrök és a riporterek is. Ez a munkastílus még nem nagyon jellemző a magyarországi közmédiánál, de Nyugat-Európában vagy Amerikában már bevett gyakorlat. Az MTVA az olimpia közvetítésekor arra is vállalkozott, hogy megmutassa: lehet másként, pörgősebben is műsorokat készíteni – ezt fogalmazta meg elvárásként korábban a Világgazdaságnak adott interjúban Vaszily Miklós, az MTVA megbízott vezérigazgatója.

Az is jó döntés volt, hogy idén – a korábbi olimpiai helyszínekkel ellentétben – nem építtetek stúdiót Rióban, ami elvitte volna a munkatársak energiáját, ráadásul tetemes összeget emésztett volna fel. A közmédia tehát az egyéves M4 Sporton és a kísérleti fázisban lévő M5 csatornán közvetítette az eseményeket, ez utóbbinak köszönhetően azonban nem csak a magyar versenyzőkre koncentrálhattak, és így például a gyeplabdamérkőzésekről is beszámolhattak. Arra törekedtek, hogy a beérkező összes jelet – ami nem került a képernyőre – kitegyék az online felületre, akár kommentár nélkül is, csak hogy minél több tartalom jusson el a nézőkhöz. Ha ugyanis a közmédia nem akarja elveszíteni a nézőket, akkor az online felületen kell olyan tartalmat bemutatnia, amellyel megtarthatja közönségét – mondta Héder annak kapcsán, hogy egy felmérés szerint egyre szélesebb körben hódít a streamelés, a netes tévézés.

Amint befejeződött az olimpia, a közmédia az új, M5 csatornáján elkezdte ismételni a játékokat. Ezzel ugyan nem lehet nézettségi csúcsokat dönteni, de itt már tervezhetően, kiszámíthatóan nézhetik az érdeklődők a közvetítéseket, és azok is megnézhetik a versenyeket, akik valamilyen okból kimaradtak ebből.

Értékes tartalmakról van szó, azokért sokat fizetett a közmédia, és most azon is gondolkodik, hogy ősszel tematikusan felhasználja ezeket – mondta Héder. A következő napokban pedig a most kezdődő paralimpiáról tudósítanak, amihez az olimpiai közvetítések tanulságait levonva vág bele a közmédia. Ez ugyanis szintén kiemelt sportesemény, amelyre az olimpiához hasonlóan készültek, ugyanúgy koncentrálnak rá a közvetítések során.