Minden összejött az újlakás-piacon

Hacsak nem történik váratlan gazdasági válság, a következő két-három évben minden bizonnyal tartós marad a lendület a lakáspiacon, ahol jövőre várható az igazi építkezési boom – derült ki tegnap a hétvégi Lakás 2016 kiállítás és vásár beharangozó sajtótájékoztatóján. „Míg 2014-ben első lépésként az ingatlanpiaci forgalom bővült látványosan (28 százalék), az árak viszont még csak minimálisan (2 százalék körül) emelkedtek, addig 2015-ben mindkét mutató körülbelül 15 százalékkal nőtt – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A harmadik fő piaci paraméterben, az építési volumenben viszont még csak az idén indulhat el a növekedés. Ezt jól előre jelzi, hogy 2016 első hat hónapjában országosan 137 százalékkal nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma.

Az év első nyolc hónapjában 210 új projekt keretében közel 6800 társasházi lakás jelent meg a kínálatban, emellett mintegy 40, összesen mintegy 7500 lakást tartalmazó beruházás előkészítését jelentették be. Ezek alapján az idén a tavalyinál körülbelül háromszor több, mintegy 3700 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. A beruházók magabiztosságát növeli, hogy idén január és július között a kereslet is látványosan megugrott, és 2800 új lakás talált gazdára a fővárosban, ami a válság éveiben mért értékek többszöröse. Ha nem is ilyen nagy léptékkel, de hasonló élénkülés tapasztalható már Győrben és az ország más nagyvárosaiban is.

Egy előre nem látható válsággal nem kalkulálva, a forgalom emelkedő üteme a következő két-három évben mindenképpen kitarthat: az összes ingatlantranzakció darabszáma az idénre becsült 150 ezer után középtávon beállhat a válság előtti évek átlagának tekinthető 170-190 ezres intervallumba – hangsúlyozta Valkó Dávid. Az új lakások esetében 2019-re már évi 20-25 ezres bővüléssel számolnak a piaci szakértők. A kereslet fenntartásának feltétele ugyanakkor a tartós gazdasági növekedés, és nemcsak itthon, hanem egész Európában. A banki kamatok a következő három-öt évben valószínűleg alacsonyak maradnak, ami nagyon pozitív az ingatlanpiac szempontjából, mert ez középtávon fenntartja a keresletet, s azzal együtt az építési és felújítási kedvet is.

Az ingatlanpiacot világszerte a zéró kamatok időszaka indította be, Magyarországon ehhez járult hozzá még az új lakások áfacsökkentése, míg a CSOK hatása még kérdéses – tette hozzá Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia vezérigazgatója. A piac most igazi fordulóponton van túl, ebből következően a befektetői kereslet növekedése a fő mozgatórugó, nem pedig azok, akik saját célra vásárolnak lakást. Utóbbiak sincsenek kevesen, hiszen a Cordia és az Ipsos közös felmérése szerint Budapesten és a vidéki nagyvárosokban a következő öt évben közel százezren tervezik új építésű lakás vásárlását, 80 százalékuk saját célra.

Földi Tibor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ma az egyik legnagyobb kérdés, hogy az építőipari kapacitások lépést tudnak-e tartani a felpörgő kereslettel. Valószínűleg nincs annyi kapacitás jelenleg a piacon, amennyi projektet kínálnak a beruházók, aminek az az oka, hogy megint sok fejlesztési tapasztalat nélküli cég akar profitálni a fellendülésből, szó szerint korábbi műkörmösök és zöldségesek is – hangsúlyozta Földi. Éppen ezért Árendás Gergely, a Property Market ügyvezető igazgatója azt ajánlja a lakásvásárlóknak, hogy alaposan nézzenek utána, hogy a fejlesztő cégnek van-e kivitelezési múltja és finanszírozási háttere.

A szakértők szerint valószínűleg tovább fokozódik a munkaerőhiány az ágazatban, ami miatt már az idén is átlagosan 20 százalékkal emelkedett a bérköltség. Bizonytalansági tényező az is, hogy az új lakások kedvezményes, ötszázalékos áfája egyelőre csak 2019-ig van érvényben. A döntéshozóknak mielőbb tisztázniuk kellene, hogy hosszabbítanak-e, különben a bizonytalanság negatívan érintheti a piacot, hiszen az emiatt előre hozott kereslet tovább feszítheti az amúgy is szűkre szabott kapacitásokat.