BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem érhet az égig a szélerőmű

Műszaki és biztonsági korlátokat kaptak a beruházók.

Magyarországon az eddiginél keményebb műszaki-biztonsági előírások vonatkoznak az újonnan telepített szélerőművekre a Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint, miután módosul a „villamosmű” biztonsági-műszaki követelményeire vonatkozó 2001-es rendelet is. Az új szélerőművek számszerű paramétereit kiegészítő feltételek szigorítják: a torony és a rotorlapát lehet akár 100 méter magas is, de csak akkor, ha a szélturbina nem zavarja a légi közlekedést, valamint a rádiófrekvenciás távközlési, hírközlési és honvédelmi célú hálózatokat. Mivel a fél megawattosnál nagyobb szélturbinák lapátja működés közben nem közelítheti meg a talajt 50 méternél jobban, e kikötés 25 méterben maximálja egy rotorlapát méretét. (A hazai vállalkozások már ma is csak fél megawattosnál nagyobb szélturbinákat üzemeltetnek.)

A lapát végének kerületi sebessége nem haladhatja meg a másodpercenként 60 métert, valamint nem veszélyeztetheti a szabadon élő repülő madárfajokat és a repülésbiztonságot (az nem derül ki, mekkora az a lapátsebesség, ami nem jelent veszélyt a madarakra). A szélturbinának 25 m/s szélsebesség felett biztonsági leállást kell végeznie.

Van zajkorlát is. A turbina hangja a talaj fölötti másfél méteren belül legfeljebb 60 decibel lehet a biztonsági övezeten belül, 40 decibel azon kívül. A biztonsági övezet az erőmű magasságának a kétszerese, tehát legfeljebb 200 méter.

A teljesítményhatár 2 megawatt – a ma működő szélturbinák többsége kisebb teljesítményű, ezt a határt csak a fiatalabbak érik el. Az új széltornyokból összeállított, 4–25 megawattos szélerőműparkokat a középfeszültségű, az annál nagyobbakat a nagyfeszültségű alállomások gyűjtősínjére kell rácsatlakoztatni. A fél megawattosnál nagyobb szélerőműre – lényegében mindre – villámhárítót kell szerelni.

Magyarországon tehát az akar majd szélerőművet építeni, aki talál a fenti elvárásoknak eleget tévő, gazdaságosan működtethető létesítményt. Mindez azért fontos, mert 2017. január 1-jétől várhatóan hatályba lép a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere (Metár), amelyben évente lehet majd pályázni a támogatásra. 2017 és 2021 között a kötelező átvételi rendszerben minden évben legfeljebb 12 milliárd forint osztható ki az érintett áramtermelőknek, úgy, hogy az adott évre jutó keret mindig csökken az előző évi kifizetésekkel. Ugyanezen elv szerint ítélhető meg 10 milliárd forintnyi, prémium típusú támogatás pályázat nélkül, illetve 70 milliárd forint pályázattal.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.