28 millióért kelt el az ősz legdrágább festménye

Valószínűleg a karácsonyi szezonra tartalékolják a különleges darabokat a magyar galériák és árverési házak – ezt igazolta a Kieselbach őszi aukciója is. Itt is ritkaságszámba ment a hosszú licitharc, tulajdonképpen megszokottá vált, hogy a tételek ára csak csekély százalékban esik bele a becsértékes sávba, amiről mostanra már egyértelművé vált, hogy inkább a beadóknak szól, mint a vevőknek. A válság előtti felfűtött árakon vásárlók nehezen fogadják el a piac aktuális árait, amikor a másik oldalra kerülnek, és beadóvá válnak.

A mostani Kieselbach-árverésen egy 19. századi klasszikus festmény, a Naplemente az erdőben jutott a legmagasabbra: Paál László különösen szép erdőrészletének 28 millió forintos leütési ára éppen beleesik a 27–37 milliós becsértékes sávba. Hantai Simontól az 1960-as datálású, Manteaux de la vierge című kis méretű kép a gyerekkori barát, Juhász Ferenc tulajdonában volt. Kapcsolatukra jellemző, hogy Hantai Párizsba emigrálása után is szoros kapcsolatban álltak, a festő haláláig minden vasárnap telefonáltak egymásnak. A gyűréses technikájú (pliage) képet 12 millió forintról indulva 19 milliónál ütötték le egy francia nyelvű telefonos licitálónak. Az ár beleesett a 14–24 millió forintos becsértéksávba, de egy külföldi vásárlónak még így is nagyon megérhette. A másik Hantai-kép, az 1973-as Étude 18 millió forint lett.

Perlrott Csaba Vilmos húszas évekbeli Párizsi utcarészlete 16 millió forintot ért – ez az ár a becsértékes sáv közepén van –, és ugyanennyit adtak Tihanyi Lajos férfiportréjáért, amely a hegedűművész Kornstein Egont ábrázolja. Tizenötmillió forint lett az ára Vörös Géza Ajkát rúzsozó nő art deco ruhában című képének. A húszas-harmincas években a magyar festészet franciás irányvonalához tartozó művészt a műkereskedelem mindig is kedvelte, ez a festmény a legerősebb korszakából származik, ez az oka magas árának, amivel elérte a becsértékét is.

Az „ismeretlen” Barzó Endre Város című 1930-as olajfestményére többen licitáltak, 8 milliós kezdőára 13 millió forintig emelkedett, ezzel a becsértéksáv közepén kelt el. Barzó egyébként csak a műkereskedelemben ismeretlen, mert például Nyíregyházán díjat neveztek el róla. Góth Imre különleges art deco képe viszont csupán egy licitlépcsőt emelkedve, 8 millió forintért kelt el, amivel a 9–18 millió forintos becsértéksáv alsó értékét sem érte el.

A Budapesten végzett bolgár Siskov, az első Iparterv-generáció tagja, 1969-es Grand Prix című pop art festménye becsértékén felül, 7,5 millió forintért talált gazdára. Balázs Jánosnak, a magyarországi roma költészet és festészet klasszikusának művei az utóbbi időben szinte mindegyik aukciósháznál jóval becsérték fölött kelnek el. Most sem volt ez másképp: két műve is kalapács alá került, az egyik 280 ezerről 1,3 milióig emelkedett, a másik 380 ezerről 1,2 millió forintig.