Az arabok a végsőkig kitartanak

A Deutsche Bankban (DB) legnagyobb, közel tízszázalékos részesedéssel rendelkező katariaknak nem áll szándékukban csökkenteni a részvénycsomagjukat a bajban lévő német hitelintézetben, épp ellenkezőleg: ha tényleg szükség lesz a tőkeemelésre, abban készek szerepet vállalni – értesült a Reuters. A korábbi miniszterelnök, Hamad sejk által felügyelt katari vagyonalap (QIA) két éve jutott 6,1 százalékos paketthez, amit idén júliusban csaknem 3,8 százalékkal toldott meg.

Tíz százalék fölé azonban nem akarnak menni, mert onnantól sokkal szigorúbb közzétételi szabályok vonatkoznának rájuk. Ha csak az árfolyamveszteséget nézzük, az arabok eddig 1,2 milliárd eurót buktak a befektetésükön, ezt érthetően szeretnék visszaszerezni. A DB-t hosszú távú befektetésként kezelik, és ahogy a dízelbotrányba keveredett Volkswagen egyik tulajdonosaként az autógyártó mellé álltak a bajban, úgy most sem tesznek másként – hangoztatta az alaphoz közeli egyik forrás. Az arabok biztosak abban, hogy a legnagyobb német hitelintézet felülkerekedik a súlyos bizalmi válságon, erre látnak is pozitív jeleket. A 2008-as válság idején fedezet nélküli jelzálogpapírokat forgalmazó DB számára a washingtoni igazságügyi tárca 14 milliárd dolláros bírságot helyezett kilátásba, amire a banknak nincs kellő tartaléka.

A bírságról még egyezkednek a felek, annak 6 milliárd dollár alá szorítása esetén a DB tőkehelyzete nem rendülne meg, John Cryan vezérigazgató pedig folytatni tudná a tavaly nyáron megkezdett nagytakarítást, amit most egy újabb ezerfős elbocsátással nyomatékosított. A változásra szavazott a vezető német vállalatok egy szűkebb köre is, amely a Handelsblatt információi szerint a részt venne a bank feltőkésítésében. A Bloomberg pedig befektetési társaságok tárgyalási szándékáról is tud. Az arabok azt szeretnék, ha a DB-t ügyvédek helyett végre ismét bankárok irányíthatnák.

A bank fölött az egyik viharfelhő legalább oszladozni kezdett, a német pénzügyi felügyelet (BaFin) ugyanis nem talált eddig bizonyítékot arra, hogy az embargóval sújtott Oroszországból a DB törvénytelenül segítette volna külföldre juttatni orosz oligarchák pénzét.