Lefőzi a szállodákat az Airbnb

Szeptemberben sem lankadt a külföldi – főleg brit – turisták forgalma a Király utca és a Gozsdu udvar környékén, vagyis a budapesti bulinegyed központjában. A Malév 2012-es csődje és a fapados légitársaságok terjedése nyomán dinamikusan növekvő, zömmel fiatalokból álló turistaréteg nemcsak az éttermeket és bárokat gazdagítja, hanem azokat a magánembereket is, akik kiadják lakásukat az Airbnb-n vagy más szállásközvetítő portálon keresztül. Ez a turistaréteg ugyanis jellemzően kerüli a szállodákat: a KSH adatai szerint a „buliturizmusban” élen járó briteknek tavaly csak körülbelül hatoda, 351 ezer fő szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken, vagyis hotelekben, panziókban.

A magánlakásokat kereső külföldiek körében egyre népszerűbb Budapest, amit jól mutat, hogy a Skift.com utazási portál májusi elemzése szerint az Airbnb-n a VII. kerület volt 2015-ben a 13. „legtrendibb” úti cél. A szakportál azokat a feltörekvő desztinációkat szedte össze, ahol a legnagyobb volt a forgalom növekedése: Erzsébetváros 145 százalékos bővüléssel szerepelt a listán.

A trend jól látszik a KSH adataiból is: tavaly 618 ezer külföldi turista közel 2,2 millió vendégéjszakát töltött el az üzleti céllal bérbe adott magánlakásokban, zömmel Budapesten, ez az egy évvel korábbihoz képest 25,6 százalékkal nagyobb forgalmat jelez. 2010-hez képest még nagyobb a növekedés, hiszen akkor még csak 236 ezer külföldi egymillió vendégéjszakát töltött el országosan ebben a szegmensben. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint ugyanebben az ötéves időszakban a fővárosi szállodák száma csupán 5,2 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 45 százalékkal emelkedett. Míg 2010-ben a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakáknak 2,7 százalékát érte el a magánlakásokban elért forgalom, addig 2015-ben már 15,5 százalékára rúgott.

A magánlakások bérbeadása az évtized eleje óta terjed gyorsan Budapesten, miközben vidéken némileg csökkent az üzleti céllal kiadott ingatlanok száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2015 között 1492-ről 4047-re, vagyis jóval több mint a duplájára nőtt a bérbeadásra hivatalosan regisztrált magánlakások száma. A kiadott szobák száma pedig több mint a négyszeresére, csaknem 9 ezerre emelkedett 2015-re. (Ezek a számok ráadásul csak a hivatalosan bejelentkező bérbeadókat tartalmazzák, mert bár Magyarországon a lakások rövid távú kiadása engedélyhez kötött, de ennek a kötelezettségnek sokan nem tesznek eleget.) Mindenesetre az idén nyáron az Airbnb kínálatában közel hétezer, a Booking.com portálon pedig több mint kétezer fővárosi lakás szerepelt.

Új versenytárs: a lakáshotel

A szállodaszövetség egy ideje – egyelőre sikertelenül – lobbizik a kormánynál, hogy az újraszabályozza újra a rövid távú lakáskiadás piacát. Az MSZÉSZ legfrissebb piacelemzésében azt azonban elismeri, hogy az Airbnb és társai olyan vendégkört vonzanak Budapestre, amely a fővárosi kisvállalkozások – például éttermek, bárok, fürdők, taxik – számára számottevő forgalmat jelent. A szállodások azonban több ponton szigorítanának a szabályozáson, a többi közt korlátoznák a bérbeadási napok számát, és a társasházakban a többi lakó engedélyéhez kötnék a lakás kiadhatóságát. A szállodásoknak leginkább a budapesti „bulinegyedben” megszaporodott úgynevezett „lakáshotelek” szúrnak szemet, amelyek esetében a vállalkozók lakástulajdonosoktól hosszú távra bérbe vesznek akár 50-100 lakást, és szállodaszerűen üzemeltetik őket, de jóval alacsonyabb költségekkel.