Politikusok zsebében landolt a brazilok kenőpénze

Az Embraer 205 millió dolláros büntetéssel próbálja maga mögött hagyni az utóbbi évek egyik legnagyobb repülőgépipari korrupciós botrányát. Az utasszállítókat és katonai repülőket egyaránt gyártó brazil óriáscég rossz döntést hozott, amikor a korrupciós szálakat az Egyesült Államokból mozgatta. A washingtoni igazságügyi minisztérium különösen kényes az ilyenre, ahogy a tőzsdefelügyelet (SEC) is, hiszen az Embraer részvényeit a New York-i börzén is jegyzik. A tárca 107 millió dollárt kap az Embraertől, a SEC 98 milliót, de ebből húszat rögtön átutal a brazil társhatóságnak.

Washington a határokon átívelő korrupció elleni közös fellépés sikereként értékeli a megállapodást, amelynek megszületése nem jöhetett volna létre a botrányban érintett Szaúd-Arábia és Mozambik bűnüldöző hatóságainak közreműködése nélkül. Brazíliában tizenegy, Szaúd-Arábiában két ember ellen emeltek vádat a kenőpénzt adó és az azt elfogadó üzletemberek és politikai döntéshozók közül.

Bebizonyosodott, hogy az Embraer több mint 83 millió dollár profithoz jutott az amerikai képviseletén keresztül „megzsírozott” üzletek révén. A cég 3,52 millió dollárt utalt az egykori dominikai védelmi miniszternek és társainak katonai gépek szállítási jogának elnyeréséért, őket augusztusban letartóztatták. Még 2009-ben szerződtek nyolc Embraer Super Tucano turbópropelleres felderítőgép leszállítására, 94 millió dollár fejében. A kenőpénzes gépek paradox módon épp a bűnüldözést, a dél-amerikai drogszállítmányok lefülelését szolgálják azóta is.

A szaúdiaknál 1,65 millió, a mozambikiaknál 800 ezer dollár ígéretével tudtak katonai megrendelésekhez jutni. A brazilok több másik meg nem nevezett államban is korrumpálták a döntéshozókat. A csúszópénzeket aztán különböző fals címeken számolták el – derítette ki a SEC vizsgálata. Így tettek az Indiával kötött, különleges katonai repülők szállításáról szóló szerződésnél a „közbenjáró” ügynök 5,72 millió dolláros „munkadíjával” is. Az Embraer 2005-től egy angliai fedőcég közvetítésével fizette az indiai lobbistát, aki a tenderkiírásoknál kijárta, hogy a feltételeket a brazilokra szabják. Munkája 2009-re érett be, akkor az indiai légierő három különlegesen felszerelt Embraert rendelt 208 millió dollárért. A korrupciós jutalék 2,75 százalék volt.

A brit fedőcég és az Embraer közötti szál annyira titkos volt, hogy az erről szóló szerződést rejtő páncélszekrényt csak a két vállalat topvezetői közösen nyithatták ki – derül ki a Bloomberg által idézett bírósági iratokból. A mozambiki kormánytisztviselők fejpénze 100–160 ezer dollár volt, ennyiért sikerült garantálni még 2008-ban két katonai repülő megrendelését 64 millió dolláros értékben.

Az Embraer kínos korrupciós ügyébe belebukott a cég korábbi vezetése, s most a romok eltakarítása az idén kinevezett Paulo Cesar de Souza e Silva vezérigazgatóra vár. A cég második negyedéves bevételéből már félretett erre 200 millió dollárt.

Helikopterrel hozzák a profitot a Lockheednél

Ezúttal nem korrupciós botrányával, hanem több mint duplájára, 2,4 milliárd dollárra nőtt nyereségével hívta fel magára a figyelmet a Lockheed Martin. A Pentagon legnagyobb katonai beszállítója a harmadik negyedévben 11,55 milliárd dollárért adott el hadiipari eszközöket, ez 15 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Jó húzás volt a Sikorsky helikoptergyártó 9 milliárd dollárért történt megvásárlása a United Technologiestől, önmagában ez 1,2 milliárd dollárral dobta meg a forgalmat. A folyamatos működésből származó negyedéves profit 3,27 dollár volt részvényenként, miközben a Reuters elemzői konszenzusa 2,87 dollárról szólt. A cégnek jól megy: az üzleti évre szóló forgalmi várakozásukat 45-ről 46,5 milliárdra emelték, az egy részvényre eső eredmény pedig kitörhet a 11,10–11,45 dolláros sávból, és elérheti a 12,10 dollárt.