Az utolsó utáni pillanatban megmenekült az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA. Miután reggel lefújták az aláírási ceremóniát, és Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondta brüsszeli útját, délben a belga miniszterelnök Charles Michel bejelentette: megállapodtak az eddig vétót emelő Vallónia, illetve a brüsszeli régió vezetésével az utolsó vitás kérdésekben.
(A Kanadában, illetve az EU országaiban működő vállalatok ide fordulhatnak, ha megítélésük szerint egy jogszabály árt a versenyképességüknek – így munkajogi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi előírásokat is megtánadhatnak.)
Támogatói szerint a CETA révén 20 százalékkal nőhet a felek közti kereskedelem, az EU gazdaságának bővüléséhez pedig évi 12 milliárd euróval, a kanadaihoz mintegy 6,2 milliárd euróval járulna hozzá. Az EU számára azért is fontos a CETA, mert ezt az USA-val készülő hasonló egyezmény (TTIP) főpróbájának tekintik – az még messze van az aláírástól, csakúgy, mint a Japánnal tervezett. A kanadai félnek pedig azért érdeke a megállapodás, mert ennek révén egy 500 milliós piachoz fér hozzá, csökkenheti függőségét az USA-tól, ahová exportja 75 százaléka irányul. Ez jól jönne Kanadának, miután az amerikai elnökválasztási kampányban mindkét jelölt arról beszélt, hogy módosítani kell az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), amely szerintük túlságosan kedvez a partner országoknak. Kanada Indiával és Kínával is tárgyal a szabadkereskedelemről, de ezek az egyeztetések várhatóan még évekig eltartanak majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.