Új nevet kap a legnépszerűbb magyar fehérbor

Ötvennél is több ötlet érkezett arra a pályázatra, amelyet három borász szervezet – a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex – írt ki idén év elején annak érdekében, legyen új, jobban kifejező és nem megtévesztő neve az olaszrizlingnek. A kezdeményezés eleinte megosztotta a borásztársadalmat. A támogatók szerint a „pontosabb” elnevezés leginkább a külföldi fogyasztók miatt lenne fontos, a rizling hallatára a legtöbben ugyanis a rajnai rizling szőlőfajta borainak a jellemzőjét keresi a magyar „olaszokban”, persze reménytelenül. Ugyanezen okokból a hazánkban uralkodó fajta nem igazán eladható külföldön. A névváltoztatást ellenzők azzal érveltek, hogy a bor nagy részét a magyar fogyasztók isszák meg, ők pedig már megszokták az elnevezést, sokba kerülne átállítani a fejekben, hogy ezután a kedvenc borukat más néven kell keresni. Végül kiírták a pályázatot, és a vártnál is jobban megmozgatta a kreatívabb agyakat, több mint ötven névjavaslat érkezett. Ezek egy része az olaszrizling szó módosított változata, mások a fajta Kárpát-medencei, Duna menti eredetét hangsúlyozták, de sok volt a népiesen játékos fantázianév is.

A nagyszámú javaslat közül végül nem egy, hanem három, szakmailag a legmeggyőzőbb nevet továbbítják annak a svájci szervezetnek, az UPOV-nak, amely megvizsgálja, hogy megfelelnek-e a nevek a nemzetközi szabályoknak. A három kiválasztott név: Oris, Nemes és Mandola

Olaszrizling-névjavaslatok

Olasz, olas, oriz, oris, nemes, nobilis, pannon, pannon nemes, pannonier, kárpát, carpat, carpat blanc, kárpát blanc, hunor, magor, magorka, rezeda, rizola, orient, solaris, pannobilis, monarch, monarchia, duna, istros, ister, balaton, pelso, opalin, mandolin, mandulina, mandula, mandola, rezedli, rezedium, iris, balaton zöldje

Az Oris hangzásában utal az olaszrizling névre, annak egyfajta összevonása, de így már nincs benne sem az, hogy olasz, sem az, hogy rizling. A Nemes, az eddig is elfogadott Nemes rizling fajtanévből hagyta el a félrevezető rizlinget, meghagyva azt a szót, amely kifejezi a kezdeményezés fő üzenetét is egyúttal, hogy ez a fajta nem egy tömegbort adó szőlő, hanem magas minőségre képes alapanyag. A harmadik, a Mandola név pedig az olaszrizling borok egyik legmeghatározóbb karakterére, a mandulás ízre utal. Ha ezek közül többet is elfogad az UPOV, akkor a borértő közönség szavazhatja majd meg, hogy melyik név legyen a befutó.

Bár a névválasztás után is használhatóak lesznek az eddigi szinonimák Magyarországon, de a kezdeményezők azt szeretnék, ha a külföldön forgalomba hozott borok egységesen az új nevet kapnák, és ezt egy erős marketinggel meg is támogatnák a szakmai szervezetek.

Mit kell tudni az olaszrizlingről?
A fehér fajták közül a legnagyobb területen ezt termesztik Magyarországon, szinte az összes hazai borvidéken foglalkoznak vele.

Hazánkba Franciaországból – más források szerint német területről – érkezett a XIX. század közepén.

A fürtök klóntól, termőhelytől függően kisebb és közepes méretűek, szerkezetük tömött, alakjuk hengeres. A bogyók gömbölyűek, sárga színűek, vékony héjúak.

Visszafogott zamatainak köszönhetően képes átadni a termőterület egyedi karakterét, például ásványosságát. Az utóbbi időben egyre több dűlőszelektált tétel is kapható.

Ízében legtöbbször a keserű mandula fedezhető fel. Savainak mennyiségét befolyásolja az évjárat, a termőhely és a szüret időpontja.

Vékony héja miatt érzékeny a lisztharmatra, de általában biztonsággal terem. Későn érő fajta, hagyományosan október elején szüretelik.

Általában száraz borokat készítenek belőle, de léteznek töppedés vagy botritizálódás révén magas minőségű édes változatai is.

JUHFARK: nevét a hosszú, hengeres fürtjéről kapta. Bár későn érik és érzékeny a rothadásra, bora különleges savakban gazdag, „férfias” ital, ráadásul jó pezsgőalapanyag is.

CSÓKASZŐLŐ: kúpos kicsi fürtjei apró, gömbölyű kék bogyókból állnak, feltűnően hamvasak, és töppedésre hajlamosak. Igénytelen, ellenáll a betegségeknek, csak keveset terem. Bora testes, illatos, zamatos.

GOHÉR: több változatban is fennmaradt: piros, fehér és változó. Közös jellemzőjük, hogy szeptember végén már érnek, viszonylag ellenállnak a betegségeknek, jól tűrik a szárazságot. Lágy boruk finoman illatos, zamatos.

SÁRFEHÉR: valaha a Somló fő fajtája volt a juhfark mellett. Nővirágú fajta, közepes termőképességgel, bora harmonikus összetételű, illatos, zamatos.

SZERÉMI ZÖLD: a talajra nem igényes, de érzékeny a fagyra és a betegségekre. Rendszeresen és jól terem, zöldesfehér bora karakteres, kellemesen savas, zamatos.

BAKATOR: a filoxéravész előtt csemegeszőlőként volt népszerű. Későn érik, fagyérzékeny, keveset terem, bora azonban illatos, zamatos, tüzes. fotó: MW -->