Csökkent a lendület a klímavédelemben

A világ országainak többsége, még az olajban gazdag Közel-Kelet térsége is megerősítette a múlt évi párizsi klímacsúcson (COP21) tett vállalásait a Marrákesben zárult éghajlatvédelmi rendezvényen (COP22).

A döntések súlya azonban elmarad a várakozástól, pedig már a COP21-en elhatározott lépések sem voltak túl kemények. Bár akkor egyetértés született, hogy a légkör átlagos felmelegedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani – de még jobb lenne a másfél –, az ENSZ úgy számol, hogy a vállalt intézkedések mellett az évszázad végére 3,4 fokkal lesz melegebb.

A COP22-n született döntések egyike szerint például 2020-ban csak húszmillió dollárt adnának össze az alkalmazkodás segítésére – meteorológiai előrejelző rendszerekre, öntözésre, ivóvízhez való hozzáférésre vagy gátépítésre –, holott ehhez 2030-ig évi 140–300 milliárd dollárra lenne szükség a fejlődő országokban az ENSZ környezetvédelmi programja alapján. Kis összeg az az egymilliárd dollár is, amennyit a világ tíz legnagyobb olajipari csoportja szán a szén-dioxid-befogó technológiák fejlesztésére a következő tíz évben. Mint a Fi­nancial Times rámutat, egyedül tavaly 348 milliárd dollárnyi beruházás valósult meg a tiszta energiához kapcsolódóan.

A küldöttségek egysége is lazul. Míg például a kínai képviselő a felmelegedést visszafordíthatatlan folyamatnak nevezte, amelyhez egy bölcs vezető inkább alkalmazkodik, addig Donald Trump szerint csak az 1980-as évek óta tartó kínai ugratásról van szó. A megválasztott amerikai elnök kampányígéretei között szerepelt, hogy csökkenti az ENSZ klímavédelmi intézkedéseit segítő alapok támogatását az USA-ban, márpedig éppen a gazdagabb országok ilyen alapjaiból lehetne a szegényebbek éghajlatvédelmi akcióit finanszírozni. Nem csupán az amerikai és a kínai álláspont miatt erősödnek a kételyek az üvegházgázok kibocsátásának meghatározó részéért felelős fosszilis energiahordozók visszaszorítása körül, hiszen sok más ország gazdasága is ezek használatán alapul. A nap- és szélenergia-termelés jórészt csak a gazdagabb országokban érhető el, igaz, 2010 és 2015 között kétharmadával nőtt a megújulókra fordított pénz, és a fejlődő régiókban is indultak ilyen beruházások. Marokkóban 47 ország vállalta, hogy minél előbb átállítja energiatermelését megújuló forrásokra.

Oroszország akkor is együttműködik a világ országaival a klímacélok megvalósításában, ha néhány más ország nem – közölte a TASZSZ szerint az orosz küldöttséget vezető Alekszander Bedrickij (Vlagyimir Putyin elnök klímaügyi tanácsadója) –, de végre ki kellene dolgozni a párizsi megállapodás megvalósításának mechanizmusát. A COP21 vállalásait 195 ország írta alá, 111 már ratifikálta is – Magyarország az elsők között volt.