Munkába állították a gázerőműveket

Újból munkába álltak a hazai gázüzemű erőművek. Termékük, a villamos energia nagykereskedelmi ára ugyanis többévnyi csökkenés után márciusban emelkedésnek indult – és bár a növekedés azóta megállt –, alapanyaguk, a gáz ára ezalatt alig mozdult. Így viszont megéri termelniük – hangzott el a Magyarországi Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) tegnap sajtóbeszélgetésén. Kérdés persze, hogy a körülmények még meddig kedveznek a gázerőműveinknek. „A hazai áramkereslet nem emelkedik, a mostani többletigényt is csak az okozta, hogy pótolni kell az egyik paksi blokk szokásos karbantartása miatti kiesést” – reagált a Világgazdaságnak Stróbl Alajos, a Pöyry Erőterv szakértője. Mint mondta, túl nagy hiány azért nincs: a napokban így is vissza kellett terhelni a lignitüzemű (de 10 százalékban biomasszát égető) Mátrai Erőművet, a Dunamenti októberben egyáltalán nem termelt, és most hétvégén is pihent, mert a nagy szél miatt belendültek a szélkerekek. Stróbl Alajos szerint a hazai gázerőműveket nem elsősorban az említett áramdrágulás miatt, hanem azért volt érdemes beindítani, mert a szokásosnál olcsóbb gázhoz juthattak.

Az elmúlt néhány évben jelentősen átalakult a hazai áram- és gázpiac a MEKSZ rendezvényén elhangzottak szerint. Mint Felsmann Balázs, a szervezet új elnöke elmondta, a nagykereskedelmi áramárak esésének köszönhetően élénkült a villamosenergia-kereskedelem. Lényegében már minden, egyetemes szolgáltatásra jogosult közintézmény is a piacon veszi az áramot. Az árszabályozás módosulása miatt azonban e szegmensben 30-40 százalékkal nőttek, míg az egyetemes szolgáltatásban 12 százalékkal estek a rendszerhasználati díjak.

A kereskedők számára ígéretes, hogy elkészült a megújuló alapú energia támogatásának új rendszere, a Metár. Ez ugyanis rugalmasabb és piacközelibb ösztönzést ígér, mint a vele részben felváltandó, kötelező áramátvételt és garantált tarifákat jelentő KÁT. A hazai áram-kiskereskedelmet 2002-ben az E.ON és az erőművek uralták, de jutott 10 százalék az EdF-re is. Mára a piac harmadát átvette tőlük az MVM és más áramtermelő társaságok. Fontos változás az európai árampiacok összekapcsolódásának folytatódása (a spot és a határidős után talán a kiegyenlítő termékek piacán is), továbbá az áramtőzsde fejlődése.

A hazai gázpiac két fő jellemzője a végfelhasználói árak esése és a kereslet stagnálása volt az elmúlt három évben. Míg 2008-ban még közel 14 milliárd köbméter gáz fogyott az országban, az idén várhatóan csak mintegy 8 milliárd köbméter. A csökkenésben nagy szerepe van az évi 3 milliárd köbméternyi gázigényű gázerőművek alacsonyabb termelésének, az energiahatékonyság javításának és az enyhébb időjárásnak. (A lakossági gázfelhasználás a fűtési idényen kívül közel nulla.) Az egyetemes szolgáltatás gázigénye nagyjából stabil, tavaly még nőtt is.
Fontos gázpiaci újdonság, hogy a gázév ez évtől január helyett októberben indul, a termék versenypiaci mértékegysége pedig hamarosan kilowattóra és megawattóra lesz.

Javul Gödöllő környékének áramellátása

Elkészült a Mavir Zrt. 400/120 kilovoltos alállomása Kerepesen. A 7,7 milliárd forintból kialakított létesítmény üzembehelyezésével javul a gödöllői térség és az érintett budapesti agglomeráció áramellátás-biztonsága. A beruházásban nemzetközi beszállítók mellett az MVM Ovit Zrt. és az MVM ERBE Zrt. is részt vett.