Sokkal olcsóbban is vehetnénk autót

Magyarországon több százezer forinttal magasabb egy személyautó forgalomba helyezési költsége és az áfája, mint a környező országokban. Volna mit lefaragni ebből, s mint azt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban kijelentette, a kormány is nyitott az erről folytatandó tárgyalásokra.

A forgalomba helyezéskor a vásárlónak először is meg kell fizetnie a regisztrációs adót. Ezt egy soktényezős táblázat alapján számítják ki. A teher járművenként különböző, de nagyban függ attól, hogy dízel-, benzin- vagy hibrid hajtású a gépkocsi. A motor hengerűrtartalma, az autó környezetvédelmi besorolása is befolyásolja az adó mértékét. Emellett be kell fizetni a forgalomba helyezési illetéket, ki kell váltani az autó törzskönyvét, forgalmi engedélyét és el kell készíttetni a rendszámot. Csak ezek Magyarországon összességében 140 ezer forintba kerülnek egy átlagos alsó középkategóriás jármű esetén – mondta a Világgazdaságnak Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke.

Mindezekért az MGE számításai szerint Ausztriában átszámítva csupán 59 ezer forintot kell fizretni, Németországban pedig mindössze 8400 forintot visz el a forgalomba helyezés költsége, de még Romániában is sokkal kevesebbet, mintegy harmincezer forintot kell befizetni az eljárás során.
Az említett 140 ezer forint azonban csak az egyik költségelem, amely az autó vásárlójától az állam zsebébe vándorol. Emellett az Európa-rekorder, 27 százalékos áfát is meg kell fizetni, ami egy nettó 15 ezer euró értékű, 4,5 millió forint körüli autó után Magyarországon meghaladja az 1,25 millió forintot, a többi említett országban viszont nem éri el az egymilliót sem. Az MGE számításai alapján Ausztriában 930 ezer, Németországban 880 ezer és Romániában is csak 930 ezer forintnyi összeget kell áfaként befizetni.
Mindent egybevetve tehát Magyarországon egy átlagos alsó középkategóriás jármű alapára után körülbelül 1,4 millió forintos pluszköltséget számítanak fel, míg Ausztriában ezeknek a szintje nem éri el az egymillió forintot, Németországban pedig 900 ezer forintnál kevesebbet kell a büdzsébe befizetni. A Romániában fizetendő 950 ezer forint is alatta marad a miénknek.



Némileg ellensúlyozza az említett hazai költségeket, hogy nálunk a kötelező biztosítás díja alacsonyabb a szomszédos országoké­hoz képest. Bár nem tekinthető a forgalomba helyezés költségének, de sok esetben „kötelező” költségelem az autópálya-használati díj, ami viszont Magyarországon drágább, mint a régióban, Németországban például nincs ilyen tétel.

Tehát lenne mit lefaragni a forgalomba helyezés költségéből. A csökkentés során azonban tekintetbe kell venni azt is, hogy a régiós átlagköltségek eléréséhez méretes lyukat kellene ütni a büdzsén. Az évi csaknem 85 ezer új autó eladása esetén ugyanis mintegy 119 milliárd forint folyik be az államkasszába. Egy esetleges díjcsökkentés tehát ezt a bevételt veszélyeztetné. Ellenérv, hogy a mérséklésnek köszönhetően olcsóbbak lehetnének a járművek, ami ösztönözhetné a vásárlásokat, és az így keletkező többletbevétellel akár el is lehetne tüntetni a bevételkiesés okozta űrt.