A tervezettnél várhatóan öt évvel később, 2025-ben indulhat be a világ legnagyobb, kísérleti fúziós erőműve, de ez is eredmény a bizonytalanság után. Az Európai Parlament ugyanis áprilisban elhalasztotta a franciaországi Cadarache-ban zajló ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) projekt 2014-es költségvetésének elfogadását, mert további adatokat kért be az uniós forrást folyósító Fusion for Energy (F4E) ügynökségtől a kiadásokról és az ütemezésről. Az ITER 15 milliárd euróba kerül a nucnet.org szerint. A beruházás most folytatódhat, mert a parlament az F4E-től kapott kiegészítésekkel a napokban elfogadta a költségvetést. Az ITER-en az EU, valamint az USA, Kína, India, Japán, Oroszország és Dél-Korea kutatói dolgoznak, azt szeretnék igazolni, hogy a fúziós atomenergia hasznosítása lehetséges, emellett biztonságos, korlátlanul hozzáférhető és környezetvédelmi szempontból „felelős”.
Ma az atomenergia piacán még a hagyományos technológia az úr: az így előállított energia mennyisége 2040-ig 71 százalékkal 4,4 terawattórára nő a japán energiagazdasági intézet előrejelzése szerint. Addigra a világ energiaigénye is megkétszereződik 1990-hez képest, kielégítésében még mindig 74 százalék jut az olaj-, a szén- és a gázerőművekre. Az USA-ban mindenesetre a napokban indult meg a húsz évig, 4,7 milliárd dollárért épített, 1150 megawattos Watts 2. atomerőmű kereskedelmi üzeme.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.