Kevesebb ügy, több bírság

Az idén összesen 4,5 milliárd forintos bírságot osztott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a november 30-ig lezárult öt kartellügyben, miközben tavaly 3,3 milliárd volt a büntetések összege nyolc esetben – tudtuk meg a versenyhatóságtól. Ráadásul az idén egyetlen ügy szereplőit sújtotta az összbírság túlnyomó része, hiszen az információs kartell ügyében a Magyar Bankszövetség és a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. büntetése egyedül 4 milliárd 15 millió forintra rúgott. A GVH szerint az érintettek 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtették a „BankAdat” adatbázist, így lehetővé téve a bankok számára, hogy egyedi, üzleti titoknak minősülő, stratégiai adatokat osszanak meg egymással.

A 2016-ban lezárt ügyek közül csak az úgynevezett sebvarrókartell ügyében apelláltak a vétkesek – bírságcsökkentésért cserébe – a GVH engedékenységére, a hulladékkartellügyben pedig megtörtént az első sikeres egyezségeljárás. Utóbbi lényege, hogy a versenyhatóság 10 százalékkal csökkenti a bírság összegét, ha a vétkes vállalkozás elismeri az elé tárt bizonyítékok alapján a jogsértést, továbbá lemond a részletesebb iratbetekintésről, tárgyalás tartásáról és a jogorvoslati jogáról, vagyis lehetővé teszi, hogy gyorsabban, kevesebb erőforrás igénybevételével le lehessen zárni az ügyet. Az egyezség nemcsak a hatóság, hanem a vállalkozások számára is jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. A bírságcsökkentési kedvezmény pedig tovább növelhető, ha az érintett vállalkozás egyúttal részt vesz az engedékenységi programban is, amellyel akár 50 százalékkal is csökkenthető a bírság.


Engedékenységi kérelmet ugyan nem nyújtott be az idén senki, ám sűrűn látogatták a Kartell Chatet, amelyet 2015 végén hoztak létre a kifejezetten a kartellekről, az engedékenységi politikáról és az informátori díjról érdeklődők számára. Jelenleg a 25 regisztráló közül öten aktív témában folytatnak információcserét. Volt olyan jelzés, amely alapján versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH, egy-egy témában pedig éppen előkészítés alatt áll az eljárás indítása. A versenyhatóság szerint az informátorok számának növekedésében a tavaly decemberben indított kommunikációs kampány is közrejátszott, amely a „Nem marad köztetek” szlogennel elsősorban a kis- és középvállalkozásokat célozta meg. A kampány eredményeit felmérő idei kutatás szerint a 30 ezres kkv-vezetői réteg körében a kampány hatására 27-ről 39 százalékra, azaz 3600 fővel nőtt az engedékenységi politika ismertsége. Még fontosabb, hogy a gyanús helyzeteket jelenteni hajlandók száma másfélszeresére, 2100 fővel bővült.

A versenytörvény év végi módosítása révén jövőre még többet faraghatnak le a büntetés összegéből a vétkes cégek, ha hajlandók együttműködni a GVH-val. A korábban bevezetett egyezségi eljárás keretében a versenyhivatal – a korábbi 10 százalék helyett – 30 százalékos bírságcsökkentéssel jutalmazhatja a vállalkozásokat. Emellett lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozások akár teljes bírságelengedésre vagy 50 százalékig terjedő csökkentésre nyújtsanak be engedékenységi kérelmet a GVH-nak a viszonteladási árrögzítést tartalmazó vertikális megállapodásoknál is. Ezzel együtt megszűnik az ilyen korlátozások csekély jellegűvé minősíthetősége (10 százalék alatti részesedés esetén).

Jövőre könnyebben perelhetik kártérítés miatt

a versenyjogot megsértő vállalkozásokat az emiatt kárt szenvedett cégek és fogyasztók.

Az új hazai szabályozás szerint a károsultak könnyebben juthatnak bizonyítékokhoz – hívta fel a figyelmet a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie ügyvédi iroda. A bíróság szélesebb körben kötelezheti majd a károkozó cégeket a birtokukban lévő bizonyítékok kiadására, a károsultnak ugyanis nem kell pontosan megneveznie a szükséges iratokat, elegendő lesz azok típusát megjelölnie. Különösen súlyos, versenykorlátozó célú kartell esetén például vélelmezni kell, hogy károkozás történt. Ezt tovább segíti egy már létező szabály, amely szerint a kartell által okozott áremelkedés mértékét 10 százaléknak kell tekinteni. Bizonyos körülmények fennállásakor vélelmezni kell, hogy

a kartell hatása eljutott a fogyasztókhoz, vagyis hogy az áremelkedést továbbhárították feléjük.

Jövőre könnyebben perelhetik kártérítés miatt

a versenyjogot megsértő vállalkozásokat az emiatt kárt szenvedett cégek és fogyasztók.

Az új hazai szabályozás szerint a károsultak könnyebben juthatnak bizonyítékokhoz – hívta fel a figyelmet a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie ügyvédi iroda. A bíróság szélesebb körben kötelezheti majd a károkozó cégeket a birtokukban lévő bizonyítékok kiadására, a károsultnak ugyanis nem kell pontosan megneveznie a szükséges iratokat, elegendő lesz azok típusát megjelölnie. Különösen súlyos, versenykorlátozó célú kartell esetén például vélelmezni kell, hogy károkozás történt. Ezt tovább segíti egy már létező szabály, amely szerint a kartell által okozott áremelkedés mértékét 10 százaléknak kell tekinteni. Bizonyos körülmények fennállásakor vélelmezni kell, hogy

a kartell hatása eljutott a fogyasztókhoz, vagyis hogy az áremelkedést továbbhárították feléjük.

Jövőre nagyobb kedvezményt kaphatnak a büntetésből az együttműködők. Fotó: MW -->