Megszabják Paks II. mozgásterét

A Európai Bizottság várhatóan december 7-én ismerteti a Paks II. atomerőmű-beruházás esetleges állami támogatásával kapcsolatos megállapításait és döntését – értesült a Politico. A brüsszeli hírportál emlékeztet arra, hogy a vizsgálódás kereteit a nukleáris biztonságra összpontosító, 59 éves Euratom-egyezmény adja meg, amely alapján bármely tagország ott és akkor épít atomerőművet, ahol és amikor szükségét látja. Az Euratom célja az, hogy megkönnyítse a beruházást, ha az közérdeket szolgál, ezt pedig a bizottságnak figyelembe kell vennie a projekt állami támogatásának vizsgálatakor.

Mindezt Margrethe Vestager uniós versenyügyi biztos már július 6-án kifejtette Rebecca Harms német, illetve Jávor Benedek magyar uniós parlamenti képviselőnek írt válaszában, az érintett levél azonban csak kedden jutott a Politico birtokába. A két képviselő azt firtatta, Brüsszel miért nem azonos elvek alapján vizsgálta egy franciaországi gázüzemű és a hazai nukleáris létesítmény terveit. A válasz szerint az említett Euratom-korlátokon túl azért sem vehető egy kalap alá a két projekt, mert a Bretagne-ban tervezett létesítmény támogatására az ottani áramhiány enyhítése miatt lenne szükség. A beruházás kapcsán Brüsszel nehezményezte, hogy az állami támogatás a kombinált ciklusú gázüzemű technológiának kedvezne, a többit kizárná, és a franciák nem vizsgálták azokat az alternatívákat sem, amelyekkel szintén kezelhetnék az áramhiányt.

Ilyen a keresleti oldal befolyásolása, a hálózat bővítése vagy az energiatárolás. Paks II. esetében viszont csak eshetőségként merült fel az állami támogatás, márpedig egy támogatás nélküli beruházás esetében a bizottság nem kérdezheti meg, hogy az adott ország miért nem valamely más áramtermelő technológiát választott. Persze, ha Brüsszel kimutatná az állami támogatás létét, akkortól úgy kellene eljárnia, mint az angliai Hinkley Point C esetében, vagyis meg kellene határoznia a támogatás módjának kereteit és feltételeit.

A bizottság Paks II. esetében – az Euratom-egyezménynek megfelelve – csak azt firtatja, szükség van-e további áramtermelő kapacitásra az országban, mert a piaci eszközök önmagukban már nem elégségesek a kereslet kielégítésére. Várhatóan közölni fogja azokat az elvárásait – írja Vestager –, amelyeknek a teljesítésével a beruházás támogatása csak az éppen szükséges mértékű, arányos, és a lehető legkisebb mértékben torzítja a piacot. Korábbi hírek szerint három fő feltétele lesz: a paksi áram részbeni tőzsdére vitele, az atomerőmű MVM-től elkülönülő cégben tartása és az, hogy a bevételeit csak a létesítmény fenntartására fordítsák.