Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megállapodott a 15 500 főt foglalkoztató EDF Démász Zrt. 100 százalékának megvásárlásáról a franciaországi EDF International S.A.S.-szel. Az ügylettel az állami közműholding a földgáz után megjelenhet a villamos energia piacának három nagy szegmensében is: a hatósági áras egyetemes szolgáltatásban, a villamos energia versenypiacán – ezen a két területen együtt 775 ezer ügyfelet vesz át –, valamint az elosztásban. Utóbbival, amit az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft.-n keresztül végez, összesen 32,2 ezer kilométernyi hálózat fenntartása és üzemeltetése kerül hozzá, de van a Démász Zrt.-nek némi szegedi áram- és gáztermelése is. A tranzakció a hatósági jóváhagyások után, 2017 elején zárulhat a közlemény szerint.
Bár a közlemény szerint az ENKSZ független, elsősorban a rezsicsökkentés eredményeit megóvó és erősítő tevékenysége megmarad akkor is, amikor adott hányada az MVM-é lesz, az érintettek nyilván nem véletlenül választották az MVM-et birtokon belülre juttató hitelezési konstrukciót.
Eredetileg egyébként is az MVM részvételével jött volna létre az állami közműszolgáltatás. A társaság 2013 végén 41 milliárd forintért megvette a Főgáz közel 50 százalékát, és szándéknyilatkozatban rögzítette az E.ON két gázelosztó, illetve az egyetemes szolgáltató cégének a megszerzését is, opcióval az ügyfélszolgálati társaságára is. Ám egy évre rá a Főgáz már a Magyar Fejlesztési Banké (MFB) lett, ahogyan az MFB alapította meg az ENKSZ-t is a nemzeti közműszolgáltatásra. Utóbbi mára megszerezte – a Főgáz cégvásárlásain keresztül – az ország teljes egyetemes gázszolgáltatását, és a terület legnagyobb hazai versenypiaci szereplőjévé vált. A társaság élén a közelmúltig az MVM-től érkező Horváth Péter János állt, akit októberben a szintén volt MVM-es Kóbor György követett elnök-vezérigazgatóként.
Az árampiaci megjelenéssel – tulajdonosi döntés híján – nagyjából egy évet késett az ENKSZ. Ráadásul, míg egy tavalyi szándéknyilatkozata szerint elsőként az Elmű-ÉMÁSZ párosban való tulajdonszerzésére lehetett számítani, végül az EDF Démász-ügylettel jelenik meg a szegmensben. A helyzet érdekessége, hogy az MVM érdeklődése (üzemeltetési vagy tulajdonszerzési szándéka) az ENKSZ megalapítása utáni időben is megmaradt a hazai áram- és gázelosztó rendszerek iránt.
Az EDF Démász vételárát nem hozták nyilvánosságra. A társaság 2015-ös konszolidált bevétele 98 milliárd forint volt, működési eredménye 13 milliárd, adózott eredménye pedig mintegy 7 milliárd forint, a saját tőkéje 118 milliárdot tett ki. Az előbbieken belül az egyetemes szolgáltatása 47 milliárd forintos bevétel mellett közel kétmilliárdos veszteséggel zárult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.